Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

4. füzet - Gauzer Balázs-Bartha Péter: Árvízi szimulációs vizsgálatok a Tisza Tokaj-Szeged közötti szakaszán

516 Gauzer B.—Bartha P. 2. ábra. A hóban tárolt vízkészlet a Tisza tiszabecsi vízgyűjtő területén 1999. tavaszán Figure 2. Water stored in the form of snow in the spring of 1999 over the Tisza river catchment upstream of the station Tiszabecs Bild 2. Der im Schnee gespeicherte Wasservorrat im Einzugsgebiet des Theißpegels Tiszabecs im Frühling 1999 рис. 2. Объём воды, накопленный в снежном покрове на площади водосбора р. Тисса у Тисабеч 9 16 23 2 9 16 23 30 6 13 februór március április Idó (nap) részében befolyásolt. A Berettyó, de kisvízi időszakban a Hármas-Körös vízhozamát is, a belecsatlakozó öntözőcsatornák (elsősorban a Keleti-főcsatorna és a Hortobágy— Berettyó) számottevően befolyásolhatják. Kevéssel Szeged felett torkollik a Tiszába a Szamos és a Körösök mellett a harmadik nagy erdélyi mellékfolyó, a Maros, amely a Székelyföldről, s Erdély középső és déli területeiről gyűjti össze a vizet. Vízgyűjtő területe a makói szelvényre vonatkozóan, igen jelentős, 30 400 km

2. Mellékfolyói közül a legjelentősebbek a Kis- és NagyKüküllő, az Aranyos, és a Sztrigy. Amíg hozzánk ér, igen hosszú utat tesz meg, a nagylefolyású részeket jórészt magába foglaló gyulafehérvári szelvény mintegy 350 km-re van a magyar határtól. A hosszú út alatt a felső szakaszokon mégoly heves árhullámok is ellapulnak, a folyó magyar szakaszára a viszonylag lomha vízjárás, és a Tisza befolyása a jellemző. A vizsgálatokba bevont vízmércéket a I. táblázat tartalmazza. Az egész Kárpát-medencében, 1998-ban szeptember és október során a szokásos mennyiségnél kétszer, háromszor több csapadék hullott, ami ugyan csak kisebb árhullámok kialakulását eredményezte, de hatására magas talajnedvesség, illetve a folyókon magas mederteltség értékek alakultak ki (Gauzer—Bartha 1999). A november eleji szélsőséges felső-tiszai árhullám kialakulásához nagymértékben hozzájárult az azt megelőző október végi nagy árhullám, amit jórészt az október 29-én elindult esőzések okoztak. Ez az árhullám október 31 -én tetőzött Tiszabecsnél. A mellékfolyók közül a Krasznán és a Túron szintén magas vízszintek alakultak ki. Ezek együttes hatására az árhullám Vásárosnamény nál november 1-én tetőzött, a#m

a

x-tól 0,92 m-rel elmaradó vízállással. Az árhullám viszonylag kis tömege miatt gyorsan ellapult, s a Záhony alatti szakaszon már csak a II. fokú készültségi szint közeli vízszinteket eredményezett. Erre az árhullámra érkezett a jórészt november 4-én lehullott csapadék hatására kialakult második árhullám. A csapadékhullás idejére Tiszabecsnél már jelentős apa3. Az 1998. novemberi árvíz hidrológiai jellemzése