Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Könyvismertetés 503 - Az áruk és a hajók gyors és színvonalas kiszolgálását biztosító kikötök, rakodóhelyek hiánya. Ez a probléma a Tisza-medence valamennyi járható vízi útján jelentkezik. — A Tisza és a Duna közötti kedvezőtlen kapcsolat, a Duna-Tisza-csatorna hiánya. Dr. Varga István: Vízerőhasznosítás az Alföldön című tanulmánya 7 oldal szöveget, 1 ábrát és 2 táblázatot tartalmaz. A Szerző a tanulmány elején a vízenergiáról ad általános áttekintést, majd a vízerö-hasznosítás hazai és ezen belül alföldi helyzetét elemzi. Rámutat, hogy vízerőkészletünk kihasználtsága nem éri el az 1%-ot, szemben a 37-38%-os európai átlaggal. A hazai „elmaradásnak" számos oka van, ezek közül leglényegesebb ok a kedvezőtlen, nagyrészt síkvidéki természeti adottság, valamint az arányaiban kedvezőtlen mennyiségi jellemzők, az elméleti vízerőkészlet, illetve a hazai igényeknek nagyságrendi eltérése. Külön fejezet foglalkozik az alföldi vízerő-hasznosítás további lehetőségeivel (Békésszentandrás, Körösladány, Tass). A Szerző hangsúlyozza, hogy új vízenergetikai hasznosítások megvalósítása az Alföldön ma még csak egyéb vízhasznosítási, vízkészlet-gazdálkodási, vízkár-elhárítási, stb. célok elérésének eszközeként, többcélú beavatkozások járulékos hasznosításaként tekinthető hatékonynak. Dr. Török József: Hévízgazdálkodás az Alföldön című tanulmánya 7 oldal szöveget és 2 ábrát tartalmaz. A Szerző részletes elemzést ad az Alföld-közismerten igen kedvező - geotermikus és hévízföldtani adottságairól. A legjobb hévízkutak a kisebb földi höárammal jellemzett AIsó-Tisza vidéken találhatók, ugyanis az elérhető nagy fúrási mélység következtében a nagyfokú porozitással jellemezhető üledékekből magas hőmérséklet, bőséges mennyiségű hévíz nyerhető. A hévízkészletek ismertségének mai szintjén a kitermelhető vízkészletek egyes jól lehatárolható tárolók kivételével csak tájékoztató jelleggel határozhatók meg. A megfigyelési adatok szerint a hévízkészlet igénybevétele meghaladja utánpótlódásának mértékét, ezért a tárolórétegeknek Alföld-szerXz regionális nyomáscsökkenése tapasztalható. Az Alföld területén feltárt hévizek többségét kommunális célokra hasznosítják, a kisebb hőfokúak általában fürdők és közüzemi vízművek vízforrásai. A tanulmány zárófejezetében a hévizek igénybevételének környezeti hatásairól és a vízelhelyezési problémákról esik szó. A rohamosan növekvő mennyiségű vízkitermelés következtében a hévízrezervoár regionális kiterjedésű nyomáscsökkenése következett be, amelynek mértéke a hidraulikai viszonyok függvényében változó. A hévízhasznosító rendszerekből kikerülő — a felszíni vízhálózatba közvetlenül vagy közvetetten bejutó-használt (csurgalék) vizek az elvetés módjától ftiggöen környezetükhöz képest magasabb sótartalmuk és hőmérsékletük miatt különböző hatást gyakorolnak. Vízkészlet-gazdálkodási és környezetvédelmi szempontból a használt hévizek legjobb elhelyezési módja a hévíztároló rétegekbe történő visszasajtolás, mert így a készlet is visszapótlódik és a felszíni környezet sem szennyeződik a sós vizektől.