Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

496 Könyvismertetés I. táblázat Az erdők szerkezetének változása Kárpátalján (ezer ha) (Sztojko 1980, Holubec 1988, Kris 1992) Megnevezés Terület a hasznosítás előtt Jelenlegi terület Változás Tölgyerdők 420 140 -280 Bükkerdők 680 407 -273 Jegenyefenyő-erdök 118 82 - 36 Fenyőerdők 393 691 +298 Erdő utáni legelök 0 331 +331 Erdő utáni kaszálók 0 213 +213 Antropogén bokrosok 0 60 + 60 Lepusztult talajok 0 113 + 113 Erdő (%) a hegyekben 90-95 53,5 - 41,5 Erdő (%) alföldön és dombvidéken 90-95 20,7 - 74,8 zögazdasági területek arányában, valamint a vízrendezés (folyószabályozás, csatornázás, vízgyűjtők közötti vízátvezetés, víztározás) következtében. A Tisza országhatáron túli vízgyűjtőjén az emberi tevékenység hatására bekövetkezett változások a Szerző megállapítása szerint a hazai Tisza-szakasz mennyiségi és minőségi jellemzőire is jelentős hatást gyakoroltak: — Az erdőborítás egykori 2/3-os aránya napjainkban még a hegyvidéken is csak kisebb részvízgyűjtőkön haladja meg az 50%-ot (/. táblázat), amely feltételezhetően a vízjárási szélsőségek fokozódásához, a kisvízi hozamok csökkenéséhez, az árvizek hevességének és a hordalékhozam növekedéséhez vezetett. — A folyószabályozási munkálatok következtében a hazai folyószakaszokon is emelkedtek az árvízszintek és rövidebb lett az árhullámok levonulási ideje. — A hegy- és dombvidéki tározás hatására egyes folyószakaszokon a vízjárási szélsőségek mérséklődtek, csökkent a hordalékhozam. Az országhatáron túli vízgyűjtő víztározó kapacitása 2,2 milliárd m

3, amely az éves lefolyás mintegy 10%-át teszi ki. — A mezőgazdasági és ipari termelés növekedése miatt megsokszorozódott a vízfolyásokba kerülő szennyező anyagok mennyisége és sokfélesége. Romlott a vizek minősége és életmegtartó képessége. Az utóbbi évtizedben — a szennyvíztisztítás elterjedésének és a termeléscsökkenés következtében — több folyón is vízminőség-javulás következett be. Dr. Tóth Albert A víz tájformáló szerepe az Alföldön című dolgozata 5 oldal szöveget és 4 színes fényképet tartalmaz. A Szerző bevezető megállapítása szerint az Alföldön a víz és az ember volt és maradt is a két legfontosabb táj formáló tényező. Az Alföld természetes képe a mocsaras—ligetes táj volt, amelynek az emberi tevékenység hatására történő fokozatos átala-