Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A vízerőművek védelmére 489 Szerencsére, mindezek ellenére, a vízerőművek létjogosultságára és korrekt, tudományosan is megalapozott kiértékelésére mi ismerjük a megközelítést, az igazi definíciókat. Ez csak példa arra, hogy milyen alapos az Oaklandi rendszer tudományos bizonyítványa. Hasonló esetekkel találkozhatunk a világ számos országában, amelyek kétirányúak, azaz egyrészről zavaros állításokat és diszkriminációs jelszavakat és másrészről értékes kísérleteket tesznek a vízerőmüvek tárgyilagos értékeléséhez. Szerintem: Minden vízerőmű, függetlenül annak típusától és teljesítményétől megérdemli a „zöld" jelzőt, különösen, ha azok pozitív és negatív környezeti hatásait hasonlítjuk össze, beleértve a szociális és kulturális hatásokat is, melyeknek mérlege egyértelműen pozitív. A vízerőműveknek itt csak három hasznos tulajdonságát emelem ki: — Először is, az ENSZ sikertelen klíma-konferenciái után, a vízerőmüvek szerepe az atmoszféra védelme terén egyértelműen felértékelődött; — Másodszor szerencsénkre már évszázados tapasztalatok is bizonyítják, hogy a vízerőművek és azokhoz tartozó gátak biztonságosak. E tekintetben a közvéleményt félrevezették. Ha ilyen, a vízerőmüveket becsmérlő véleményeket hallok, erre azt szoktam válaszolni: „Ha valaki rendszeresen autóval, vagy busszal közlekedik, akkor vajon a balesetének, sérülésének vagy halálesetének rizikója nem nagyobb-e, mintha autó nélkül, állandóan egy völgyzárógát alvízi részén vagy közvetlenül a gát lábánál él-e?" — Harmadszor, ha a vízerőmüvek üzemét a fosszilis vagy nukleáris bázisú erőmüvekkel hasonlítjuk össze, az előbbiek, az általános környezetszennyezés jelentős csökkentését biztosítják, ami a jövö generációnak jelentős segítség. Ezt a környezetet befolyásoló hatás-együttest nyugodtan nevezhetjük a „vízeröhasznosítás nagytávlatú ajándékának, hasznának", amit a vízerőmüvek tervezése során, azok környezeti hatásainak értékelése során feltétlenül figyelembe kell venni. A környezeti hatások összehasonlítása során a következő tényezőket kell elemezni: — A termelési folyamat hő és/vagy sugárzási szennyezése. — A már használhatatlan hö és nukleáris erőművek szennyező hulladékai, ezek felszámolása, utókezelése. E tekintetben nyomatékosan kell hangsúlyozni, hogy a vízerőmüvek újjáépíthetők, felújíthatók, sőt modernizálhatok, egy második — söt még több élettartamra is, szemben az előzőekkel (fosszilis vagy nukleáris bázisúakkal). — A föld fosszilis bázisú - többé soha nem pótolható - energiahordozóinak pusztítása. — A fosszilis és nukleáris anyagok szállítása és felhasználása során keletkező veszélyek és szennyeződések. — A veszélyes radioaktív hulladék anyagok és roncsmaradványok eltávolításának, elhelyezésének (beláthatatlan időkig való biztonságának — Szerk.) költségei. — A tengerek és ezek parti térségeinek szennyeződése, az óriási olajtankerek gyakori katasztrófája, elsüllyedése.