Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

3. füzet - Alžbeta Stančiková: A Duna szabályozása

464 Alz beta Stanciková nyezték, amelyek a megkívánt hajózási feltételekhez közelítették annak állapotát. E folyamatot a 9—11. ábra szemlélteti. A Kelheim és Báziás közötti Duna-szakasz - különböző előírt hajózási vízmélységű — rész-szakaszain az 1981—1990 évtized éveiben elégtelen vízmélységű napok számáról a III. táblázat tájékoztat, amelyből kitűnik, hogy hajózás szempontjából a Pozsony-Szob közötti szakasz a legrosszabb. III. táblázat Hajózási szempontból elégtelen vízmélységű napok száma a Duna Kelheim—Báziás szakaszán 1981-90 között Dunaszakasz (fkm) 2414,7-2223,2 2201,8-1930,0 1930,0-1880,2 1880,2-1708,2 1708,2-1433,0 1433,0-1075,0 Hajózási vízmélység (dm) 18,5 20,0 25,0 Napok száma évenként 1981 0 29 22 49 75 0 Napok száma évenként 1982 44 19 30 96 93 0 Napok száma évenként 1983 108 44 89 141 148 0 Napok száma évenként 1984 73 42 139 168 180 0 Napok száma évenként 1985 92 17 103 99 84 0 Napok száma évenként 1986 46 11 86 202 148 0 Napok száma évenként 1987 0 0 0 99 83 0 Napok száma évenként 1988 0 0 41 157 61 0 Napok száma évenként 1989 0 15 32 186 64 21 Napok száma évenként 1990 35 34 67 192 161 89 6. A Duna hajózhatóságának biztosítása vízlépcsőkkel Az 1000 km hosszú Felső-Dunán, amely a teljes folyóhossznak mintegy a harmada, a nagyvízi, a középvízi és a kisvízi szabályozásokat a legnagyobbrészt a XX.-század húszas éveiben fejezték be. Egyes munkákat, főképpen kisvízi szabályozásokat később is végeztek. Fennmaradtak még azonban egyes szakaszok, amelyek nehezítették, sőt akadályozták a hajózást. Ilyen volt egyrészt a sziklaszoros Weltenburgnál, ilyenek voltak a szük és sekély szakaszok Ulmnál, Regensburgnál, Vilshofennél és Passaunál, а Schlagen-\ kanyar, az Aschach-i szűkület, a greini Struden, а Wachau környéke és a Duna alsó-ausztriai, főképpen pedig a Dévény és Szap közötti szakasza. Az elvégzett mederszabályozások tehát nem mindenütt jártak a kívánt eredménnyel. A német és osztrák Duna-szakaszon e célok végülis csak a 12. és 13. ábrán vázolt vízlépcsők (vízerőművekkel és hajózsilipekkel kombinált duzzasztóművek) építésével voltak elérhetők. A vízlépcsőknek a hajózást gátló gázlók számának alakulására gyakorolt kedvező hatása az RZD (1996) kötet adataiból is kitűnik. Jelen kötetünk, a vízlépcsők részletesebb leírása mellett (pl. Kati-Sretenivic 1990), a Dunához