Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

3. füzet - Alžbeta Stančiková: A Duna szabályozása

A Duna szabályozása 455 növény- és állatvilág, stb.). Szükséges lett a hullámtér rendezése és szélesítése is (2. ábra). E nemkívánatos hatások enyhítésére folyamatos, napjainkban is tartó korrekciós beavatkozások szükségesek (Hajós 2001 ). 2. ábra. A balparti (romániai) árvédelmi gát keresztmetszete a Duna román—bolgár határszakaszán Figure 2. Cross-section of the left-bank (Romanian) flood levee ojthe common Bulgarian-Romanian Danube reach Bild 2. Querschnitt des linksttfrigen (rumänischen) Hochwasserschutzdeichs an der Grenzstreecke der Donau zwischen Rumänien und Bulgarien рис. 2. Поперечное сечение левобережной противопаводковой дамбы на румынско-болгарском граничном участке р.Дуная Az RZD (1999) kötet nagyvízi szabályozási fejezete a töltések méretezéséhez figyelembevett mértékadó vízhozamok elemzését és az egyes Dwwa-szakaszok mentén létesült töltések paramétereit is tartalmazza, de a mértékadó vízhozamok és az árvízvédelmi koncepciók időközbeni megváltozásával kapcsolatos nyitott kérdésekre is kitér {Oberste Baubehörde 1927, Csorna 1975). Ilyen nyitott kérdések: — Az árvízvédelmi töltések — kezdetben elszigetelt töltésszakaszok későbbi összekötésével történő — létesítésekor elmaradt a hullámterek áramlási viszonyainak az elemzése, tehát sok helyütt továbbra is megoldatlan az árvízhozamok károkozás nélküli levezetése. — A töltésépítéshez felhasznált anyagok kombinációja sem volt mindig átgondolt: általában a közvetlen környéken található földanyagot építették be. A későbbiekben, a töltések átázásának ill. szakadásának megelőzése érdekében különböző helyi ill. eseti megoldásokat alkalmaztak, pl. töltésszélesítést (akár összetett szelvény alkalmazásával), mentett oldali kazettákat és igen kis hajlású rézsüt, elötér-szélesítést a víz felöli oldalon. 4. Középvízi szabályozás A középvízi szabályozás célja: a folyómeder egyensúlyi állapotának biztosítása az akadálytalan víz-, jég- és hordalék-levezetés érdekében. A Duna rendszeres szabályozása általában a XIX. század első felében kezdődött. Átvágásokat építettek és a folyót helyszínrajzilag rögzítették, kiküszöbölve az aránytalanul nagy meandereket (5. ábra). E fő elemekhez csatlakoztak a vizet a főmederbe összpontosító hosszirányú vezetőművek, keresztgátak ill. a hozzájuk csatlakozó partbiztosítás. A Duna Rajka-