Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)
3. füzet - Nagy László: Természeti veszélyek és a kockázat
446 Nagy László 7. ábra. Különböző mérnöki projectek kockázata III. Figure 7. Risks of various engineering projects III. Bild 7. Das Risiko verschiedener Ingenieurprojekte III. рис. 1. Риск разных инженерных проектов III Magyarország legnagyobb természeti veszélyforrása az árvíz, mely mindig problémát okozott az itt élő embereknek. Az utóbbi évek nagy árvizei rádöbbentették a döntéshozókat és a közvéleményt az árvíz veszélyességére jelentősen növelve az ártéren élők veszély érzetét. A Kárpát-medencében lévő árvizek a veszélyességük ellenére kevés halálos áldozattal jártak, az itt lakó emberek megtanultak együtt élni az árvízzel. Annál nagyobb az anyagi kár. Az utóbbi kétszáz év 1800-at meghaladó számú gátszakadásai (Nagy 2000) igen jelentős gazdasági kárt okoztak. A károkozás nem egy esetben nagyobb volt, mint az adott szakaszon a védelmi rendszer kiépítésének költsége. A Földön Bangladest, Indiát, Kínát, Hollandiát és a Kárpát-medence országait, így Magyarországot tartjuk az árvizekkel leginkább veszélyeztetett országoknak, azonban a sivatagi területeken kívül bárhol előfordulhat árvíz például szélsőséges meteorológiai hatások következményeire. Az utóbbi 70 év 79 nagy külföldi árvizét а VI. táblázat azt mutatja, annak következményeivel együtt. Ezen árvizek több mint 1 400 000 ember halálát okozták, az anyagi kár annak ellenére meghaladja a 270 milliárd USD-t, hogy nagyon sok katasztrófánál nem készült kárfelmérés. Ki kell emelni súlyosságánál fogva az 1938. évi kínai árvizet 500 000 halálesettel, az 1970. évi árvizet Bangladesben 300 000 halottal, valamint az 1998. évi Jangce-árvizet amely 30 milliárd USD kárral járt (Munnich Re adatai kiegészítve a német katasztrófavédelem adataival). Az árvíz okozta károk csökkentésének, a halálesetek felszámolásának fontos lehetősége a veszélyek és kockázatok pontos megismerése, megismertetése. Ehhez nyújt lényeges segítséget az árvíz kockázati térképezés, ami — többek között — kijelöli a veszélyes zónákat és a magas kockázatú területeket (Nagy-Tóth 1994, Nagy 1995, 1999, Nagy—Tóth 2001). Áldozatok száma (fő)