Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

3. füzet - Nagy László: Természeti veszélyek és a kockázat

Természeti veszélyek és a kockázat 441 Felmerül a kérdés, hogy az „abszolút biztonság" helyett a kockázat számításnál milyen kockázati értékek adnak a különböző csoportok, a közösségek, a társadalom stb. számára megfelelő biztonságot. Az elfogadható kockázat koncepciójának legfőbb gondolata annak a ténynek elismerése, hogy további biztonsági intézkedéseket hozni egy ésszerűen meghatározott szint felett (pl. épületek többszöri megerősítése, védelmi célú szerkezetek túlzott építése, dupla rendszerek kiépítése veszélyes termékek körülzárására stb.) értelmetlen. Új létesítmények csak akkor építhetők elfogadható szintnél nagyobb kockázatú területen, ha előzőleg a kockázatot az elfogadható szintre csökkentik. Ennek eszköze lehet: védelmi rendszer kiépítése, a létesítmény fajtájának, típusának megváltoztatása, vagy egyéb ésszerű intézkedések. Fontos célként jelölhető meg a kockázat tudatosodása. Sok ember a kérdésekig sem jut el a környezeti veszélyekkel, a környezeti kockázatokkal és a nem nyilvánvaló (pl, sokkal később megmutatkozó) károkozásokkal kapcsolatban. A modem és kényelmes életnek sok esetben a megnövekedett kockázat az ára, hiszen az egyre hatásosabb vegyi anyagok, a növekvő mennyiségben fogyasztott víz és energia, a gyorsabb közlekedési eszközök és pályáik egyúttal a környezetre is, életünkre is hatással vannak. Az emberek alig ismerik ezeket a valóságos veszélyek hatásait. Egyes nem kívánt, sokáig lappangó kísérő jelenségekre csak akkor döbben rá a közvélemény, amikor már a folyamatok nem visszafordíthatok (Bigham 1995). A kockázatszámításban a veszélyeztetettség meghatározása, az események bekövetkezési valószínűségének becslése, a negatív események láncolatának, a bekövetkezés kiterjedésének, az esemény következtében érintettek és sérülök meghatározása a feladat (Nagy 1999). A különböző katasztrófák összehasonlítása, az események ábrázolása a kockázati diagramban történik, ahol a függőleges tengelyen rendszerint az esemény bekövetkezési valószínűsége, a vízszintes tengelyen az esemény bekövetkezésekor a keletkezett kár és/vagy a halálos áldozatok száma szerepel. A 3. ábra a kis és nagy tönkremeneteli valószínűségű, valamint az alacsony és magas kárral jelentkező események szétválasztását mutatja. A nagy kockázatot a magas kárral jelentkező és nagy tönkremeneteli valószínűségű események jelentik. Mindenképpen az a legkedvezőbb, ha ritka esemény kis kárral jelentkezik. Tekintettel arra, hogy a természeti katasztrófák megjelenésére hatással nem vagyunk, így műszaki beavatkozások is csak korlátozottan készülhetnek a negatív hatások csökkentésére. A 4. ábrán az Egyesült Államokra vonatkozó tornádó, hurrikán, földrengés és meteorok becsapódásának kockázatát láthatjuk ( Whitman 1984). A vízszintes tengelyen a gazdasági kár helyett a potenciális áldozatok száma, a függőleges tengelyen pedig a káros esemény éves előfordulásának gyakorisága szerepel. A földrengések szempontjából körülbelül 0,01 éves gyakorisággal szerepel a 10 000 halálos áldozattal járó esemény, vagyis olyan földrengés amelyik 10 000 életet követel körülbelül 100 évente egyszer fordul elö. Megállapítható, hogy: - földrengés, tornádó és hurrikán hatására átlagosan 1000-10 000-szer annyi áldozat van, mint meteorit találat következtében,