Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

3. füzet - Nagy László: Természeti veszélyek és a kockázat

434 Nagy László 2.1. A természeti jelenségek, veszélyforrások A folyamatosan végrehajtott preventív intézkedések dacára a természeti veszélyforrásokból eredő veszteségek nem csökkennek még az olyan országokban sem, mint az USA, Japán és Franciaország, sőt egy stabilan emelkedő tendenciát mutatnak. Ez a tendencia, ami a XX. század második felében figyelhető meg leginkább, a következő okokra vezethető vissza: - a világ népességének robbanásszerű növekedése a II. világháború után; — korábban lakatlan területek benépesülése; - ember által előidézett veszélyes folyamatok (talajvízszint-emelkedés, tengeri erózió, szeizmikus aktivitás stb.); — rossz biztonsági koncepció, ami rendszerint a természeti katasztrófa hatásának semlegesítését célozza és nem a megelőzést. A veszélyes hidrológiai, geológiai folyamatokból származó orosz károkat mutatja az V. táblázat (Ragozin 1994). V. táblázat Élettartam csökkenése különböző okok esetén Folyamatok Érintett városok Egy esemény okozta lehetséges kár Átlagos veszteség Folyamatok Érintett városok Mrd USD ember Mrd USD ember Árvíz 746 1,10 100-200 2,0-2,5 20-50 Földcsuszamlás és kőomlás 725 0,02 100 1,5-2,0 10-30 Földrengés 103 20,00 10 000 1,0-1,5 Tengerparti erózió 53 0,01 10 2,0-2,5 5-10 Karsztosodás 301 0,03 50 0,5 Lavina 5 0,50 100 0,01 10-20 Hurrikán és tornádó 500 0,02 20 0,005 10-20 Tengerrengés 9 0,10 100-200 0,003 Sárfolyás 9 0,10 100 0,001 2-5 Erózió 734 4,0-4,5 Talajvízszint-emelkedés 960 100,00 2,5-3,0 Folyami erózió 442 1,00 2,0 Szuffózió 958 20,00 0,5 Duzzadás 841 10,00 0,3-0,5 Lösztalajok roskadása 563 15,00 0,3-0,4 Termokarszt 62 10,00 0,2-0,3 Jegesedés 174 5,00 0,1-0,2 Termoerózió 72 10,00 0,3 Talaj folyás 60 1,00 0,03