Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

3. füzet - Nováky B.-Goda L.-Domokos M.-H. Bergmann: Éghajlatváltozási hatások keresése a Felső-Rába vízgyűjtőjében

422 Nováky В.-Goda L.-Domokos M.-H. Bergmann 9. ábra. A vízháztartás szerkezete a csapadék és hőmérséklet fuggvényében a Felső-Rába vízgyűjtőjében Figure 9. Structure of the water household in dependency from precipitation and temperature in the Upper Raab Catchment Bild 9. Struktur des Wasserhaushalts, in Abhängigkeit vom Niederschlag und von der Temperatur im Einzugsgebiet der Oberen Raab рис. 9. Структура водного баланса в зависимости осадков и температуры в водосборе р.Верхнсй Рабы 500 1000 Csapadék (mm a1) 3.5. A lefolyás és az éghajlati elemek közötti összefüggés gyakorlati alkalmazásának lehetőségei A Budiko-képlet — általában az éghajlat—lefolyás összefüggést leíró képletek (pl. a Langbein-féle összefüggés) — egyik alkalmazási lehetősége az átlagos évi (fajlagos) lefolyás területi változásának osztott paraméterű térképezése. A Budiko-képletet széleskörűen alkalmazták a magyarországi vízgyűjtők átlagos évi (fajlagos) lefolyásának osztott paraméterű térképezésénél (Nováky 1985), valamint az átlagos évi lefolyás csaknem egész Európára kiterjedő ugyancsak osztott paraméterű térképezésénél (Rees et al. 1997). A másik alkalmazási lehetőség az éghajlatváltozás lefolyásra gyakorolt hatásának becslése. Az éghajlat—lefolyás empirikus összefüggéseket főként az éghajlati hatásvizsgálatok korai szakaszában használták (Revelle—

Waggoner 1983, Kaczmarek 1990, Dooge 1991, Nováky 1991). Az éghajlat—lefolyás összefüggések éghajlati hatásvizsgálatokban való használatának legnagyobb bizonytalansága, hogy nem tudjuk, mennyire fogadható el a múltbeli adatokon konstruált modell a megváltozott új éghajlati körülmények között, menynyire feltételezhető a modell stabilitása (Domokos 1995). Mivel nincsenek a jelenlegitől eltérő, az új éghajlati állapotnak megfelelő észlelési adataink sem az éghajlati elemek, sem a lefolyás terén, voltaképpen a modell teljes értékűen nem igazolható (verifikálható) a jövőre. Ezeket a korlátokat szem előtt tartva, végeztünk el — demonstratív példaként a (16) összefüggés alkalmazására - egy éghajlatváltozási hatásvizsgálatot a Felső-Rába részvízgyűjtőiben. Ehhez az átlagos évi középhőmérséklet 1 °C-os növekedéséből és a csapadék 5%-os növekedéséből indultunk ki (Mika-Bálint 2000). A vízgyűjtők új éghajlati állapotnak megfelelő csapadék-, hőmérséklet- és lefolyás-értékeit (a (17) egyenlet segítségével), valamint a lefolyás változásának mértékét (a XII. táblázat és a XIII. táblázat utolsó oszlopa közötti csökkenés mértéke %-ban) a XIII. táblázat foglalja össze. A becslések szerint a hőmérséklet és azzal összefüggően a párolgás növeke-