Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

3. füzet - Nováky B.-Goda L.-Domokos M.-H. Bergmann: Éghajlatváltozási hatások keresése a Felső-Rába vízgyűjtőjében

Eghaj latváltozási hatások keresése a Felső-Rába vízgyűjtőjében 417 sorral rendelkező meteorológiai állomás. A választott 21 részvízgyüjtö között több olyan is akad, amelynek területén egyetlen hőmérsékleti állomás sincs. Emiatt a vízgyűjtők átlagos évi középhőmérséklete területi átlagait a hőmérséklet és a meteorológiai állomás magassága közötti összefüggés alapján számítottuk. Az átlagos évi középhőmérséklet t [°C] és az állomás magasága Z [m] között igen szoros, a т = 10,5-0,0048 Z (9) lineáris regressziós egyenlettel leírható kapcsolat van (HM 1996), amelynek szorosságát az r = -0,95-es korrelációs tényező jellemzi. A nagy korrelációs tényező nemcsak a kapcsolat szorosságát, de annak linearitását is alátámasztja. A hőmérséklet a magasság növekedésével csökken, nagyjából 1 °C-ot 200 m-enként, ami jól egyezik a magyarországi alacsonyabb hegységekben tapasztalt hőmérsékleti gradiens értékével. A hőmérséklet magassági összefüggésének és a vízgyűjtők magassági megoszlásának a figyelembevételével a vizsgálatba bevont valamennyi vízgyűjtőre számíthatók az átlagos évi középhőmérséklet területi átlagai (XII. táblázat). 3.2 A csapadék Az átlagos évi csapadék vízgyűjtők szerinti átlagainak számítására két út is kínálkozik. A vízgyűjtőben 32 olyan csapadékmérő állomás van, ahol 1951-től, és további 1, ahol 1955-től van csapadékészlelés. A viszonylag nagy számú csapadékmérő állomás lehetővé teszi, hogy az átlagos évi csapadék területi átlagait a csapadékmérő állomások észlelt adatainak számtani átlagaként számítsuk. Másik út, ha a területi átlagok számításához felhasználjuk, hogy az állomások átlagos évi csapadéka Pfmm.a '] - a hőmérséklethez hasonlóan —meglehetősen szoros kapcsolatban van az állomás magasságával. A kapcsolat a P = 27,41 tf-°5-0,273Z+366,5 ( 10) nemlineáris regressziós egyenlettel írható le (HM 1996). A kapcsolat szorossága 0,81es korrelációs tényezővel jellemezhető. A csapadék mintegy 25 mm.a'-t növekszik 100 m-enként. A vízgyűjtők magassági megoszlásának (XI. táblázat) figyelembevételével a vizsgálatba bevont valamennyi vízgyűjtőre számíthatók az átlagos évi csapadék területi átlagai. A kétféle módon számított —egymással mégis szoros kapcsolatban lévő — területi csapadékátlagok eltérően adják vissza a csapadék és a hőmérséklet közötti kapcsolatot. A számtani átlagolással kapott csapadékértékek esetében a csapadék és a hőmérséklet (lineáris) kapcsolata r - -0,72-os korrelációs tényezővel írható le, ami nagyjából megfelel az állomásokra számított átlagos évi csapadék és hőmérséklet közötti kapcsolat korrelációs tényezőjének. A magassági összefüggés alapján számított csapadék és hőmérsékleti területi átlagok közötti korrelációs tényező értéke törvényszerűen 1, hiszen mindkét átlagot a magassági kapcsolat alapján számítottuk. A magassági összefüggés használata azonban olyan belső korrelációs kapcsolatot visz az éghajlati tényezők kapcsolatába, amivel valójában nem rendelkeznek. Ez volt az alapvető oka annak, hogy az