Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

3. füzet - Nováky B.-Goda L.-Domokos M.-H. Bergmann: Éghajlatváltozási hatások keresése a Felső-Rába vízgyűjtőjében

Eghaj latváltozási hatások keresése a Felső-Rába vízgyűjtőjében 415 X. táblázat Az évi középvízhozamok trendjei a Felsö-Rába-vízgyűjtőben, az 1951—98 időszakban Vízmérce/Vízfolyás Vízgyűjtőterület Észlelési időszak Trend Vízmérce/Vízfolyás Vízgyűjtőterület Észlelési időszak átlag meredekség Vízmérce/Vízfolyás km

2 Észlelési időszak m

3/s m

3/s.év %/év (a) Ausztria: Dobersdorf/Lafnitz 925,1 1951-98 6,801 -0,026 -0,39 Feldbach/Raab 689,4 1951-98 6,002 -0,020 -0,34 Hannersdorf/Tauchenbach 175,4 1951-98 0,741 0,000 -0,02 Heiligenbrunn/Strem 400,4 1951-98 1,598 -0,003 -0,18 Oberwart/Pinka 171,7 1951-98 1,381 0,000 -0,02 Rattersdorf/Güns 265,3 1951-98 1,723 -0,004 -0,24 Woppendorf/Pinka 416,9 1951-98 2,438 -0,006 -0,24 (b) Magyarország: Szentgotthárd/Rába 3084,1 1962-98 24,598 -0,094 -0,38 Körmend/Rába 4734,0 1960-98 32,977 -0,090 -0,27 Sárvár/Rába 5566,0 1956-98 35,574 -0,072 -0,20 * A magyarországi adatsorokat 1951-ig visszafelé meghosszabbították. 2.5. Következtetés Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy a rendelkezésre álló vízhozam-idősorok alapján az esetleges éghajlatváltozás lefolyásra gyakorolt hatására következtetni nem lehet. Ugyanakkor az adott 33 éves bázisidőszakra vonatkozóan — a vizsgált hidrológiai—hidrometeorológiai elemek alakulásának tendenciái közötti jellemző kapcsolatokjói felismerhetők. 3. Az átlagos évi lefolyás és az éghajlati elemek összefüggése Az átlagos évi középvízhozam, ill. az abból számítható átlagos évi lefolyás: a vízfolyás és a hozzá tartozó vízgyűjtő egyik legfontosabb hidrológiai mutatója, amely jól jellemzi adott térség potenciálisan hasznosítható vízkészletét és annak területi változását. Az átlagos évi lefolyás területi változékonysága szoros kapcsolatban van az éghajlati elemek, főként a csapadék és a potenciális párolgás, ez utóbbin keresztül a hőmérséklet területi változásával. A magasabb csapadékú és alacsonyabb hőmérsékletű helyeken általában nagyobb a lefolyás, a csapadék csökkenése és a hőmérséklet növekedése tehát törvényszerűen a lefolyás csökkenését eredményezi. E fejezet az átlagos évi lefolyás éghajlati összefüggéseit vizsgálja a Felső-Rába vízgyűjtőjében és annak részvízgyüjtőiben. Ezek az összefüggések jól felhasználhatók