Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

3. füzet - Fleit E.-Bálint M.: A tiszai üledék és halak nehézfémtartalma a 2000. évi szennyezések után

362 Fleit E.-Bálint M. gében meghaladja a kívánatos szintet 4—5-szörös, de esetenként 20-szoros túllépést is mértünk. A réz Aranyosapátiban és Tiszafüred bal parton haladja meg a határértéket, kétszeresen. Az üledék higany koncentrációja az alsóbb tiszai szakaszokon jelentkezik túllépéssel, ahol a „potenciálisan káros vízminőségi hatásokat kiváltó" koncentráció tartományban mozgott valamennyi minta. Ólom esetében ugyanezt a határértéket 3 minta lépte túl, de nem nagyságrendileg. Az ólom koncentráció értékek a tiszai mintákban 3 esetben haladták meg a „kevéssé szennyezett" kategóriaként jellemzett USEPA határértéket (Fleit 2000a). Valamennyi mért üledékkoncentráció értéket, valamennyi elem esetében különkülön a Szamos és a Tisza esetében korrelációs vizsgálatnak vetettünk alá. Ennek célja az volt, hogy kiemelhetők legyenek azok a komponensek, amelyek jó „nyomjelzői" voltak a szennyezőanyag hullámnak, illetve becsülhető legyen, hogy mely szennyezőanyag mozgott együtt a folyó lebegőanyag tartalmával. A rendelkezésre álló adatok alapján messzemenő következtetéseket nem állt módunkban levonni, azonban néhány előzetes megállapítás a korrelációs tényező (r

2) értékei alapján megtehető. A korrelációs mátrixok eredményei szerint a főbb megállapításaink a következők: — A Szamos és a Tisza esetében a mért ezüst koncentráció értékek egyaránt csaknem minden mért elemmel erős, 0,8 feletti korrelációt mutattak a hossz-szelvény mentén. — Érdekes módon a fenti jelenség az arany esetében egyáltalán nem tükröződik, mivel az arany és az ezüst környezeti viselkedése gyökeresen eltérő (adszorpció az üledéken). — Különösen jó egyezéseket (feltételezhetően együtt levonulást) mutatnak az arzén, a bór, a bárium, a berillium, a réz, a gallium, a nikkel, az ólom és a bizmut értékek mindkét folyó esetében. — A cianidok hossz-szelvény menti eloszlásával a tellúr és a palládium kivételével nincs korreláció, lévén a cianidok lebomlása, kötődése a lebegöanyaghoz eltér a legtöbb vizsgált komponenstől. (Ez mindkét folyóra igaz.) — A Tiszában és a Szamosban mért üledékszennyezés értékek 0,8-nál nagyobb korrelációs együtthatóinak számossága között nincs lényegi különbség. A lebegőanyaghoz kötött transzport folyamatok és az üledékmozgási mechanizmusok (kötődés, lerakódás, stb.) nem különböztek számottevően a két vizsgált folyón. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a becslések szerint Romániából érkezett mintegy 100-200 tonna cianid-ion és körülbelül ugyanekkora mennyiségű nehézfém mennyiség, hozzáadódva a már eddig is érkezett határon túli terhelésekhez, a Szamos mederüledékében több toxikus és bizonyítottan karcinogén elem tekintetében erősen szennyezett állapotot hozott létre. 3.2. A borsabányai („nehézfémes ") szennyezés után mért adatok értékelése A belépő szelvényben (Tiszabecs) а március 24-én, felszínről vett parti üledék mintákban számos toxikus nehézfém volt mérhető megemelkedett koncentrációban. Különösen figyelemre méltó, hogy a felszínen mért koncentráció értékek, összehason-