Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

1. füzet - Hajós Béla: Vízfolyások szabályozása a XXI. században

Vízfolyások szabályozása ci XXI. században 27 A XVIII-XIX. században készült 1:25 ООО (illetve korábban 1:28 000) méretarányú katonai térképek többnyire még érintetlen állapotban ábrázolják a vízfolyásokat, ugyanez mondható el az 1850-1870 között készült kataszteri térképekről is. Ezeket szükség esetén régebbi és újabb légi fényképekkel összevetve kell a meder természetbe illeszkedő vonalvezetését meghatározni. A vízfolyást és a vízgyűjtőjét az archív anyag tanulmányozása után, a jelenlegi állapotot ábrázoló topográfiai térképpel be kell jámi, és ha lehetséges, ajánlatos a repülőgépes szemle is. A bejárás alapján tervezhető meg a geodéziai és az ökológiai felvétel. A geodéziai felvétel a szokványos módon történik, de néhány szempontra fel kell hívnunk a figyelmet: — A keresztszelvényeket nem szabad mechanikusan egymástól 50-100 m-re felvenni, hanem a meder minden jellemző szelvényéről (szelvény- és kisvízi hirtelen esésváltozások is) sodorvonalra merőleges keresztszelvénnyel kell rendelkeznünk (Kaliczka 1984). A vízfolyás felvétele nem tekinthető kizárólagosan geodéziai munkának, használható felvételt csak megfelelő hidrológiai és hidraulikai ismeretek birtokában lehet készíteni. Ezért célszerű, ha a felmérést, de legalább a keresztszelvények felvételét maga a tervező végzi. így lehet legjobban megismerni magát a vízfolyást is. A felmérés idején a vízszintet minden szelvényben be kell mérni az időpont feltüntetésével. — A tervezéshez szükséges helyszínrajzot a geodéziai felmérés alapján. 1:1000 esetleges 1:500 méretarányban kell készíteni. Ez terjedjen ki a vízfolyást kísérő parti sávra is. Ezen ábrázolni kell a vízfolyás tényleges medrét, a szakadópartokat, zátonyokat, a meder egyéb jellemző képződményeit. Fel kell tüntetni a tényleges művelési ágakat, elsősorban a vízfolyást kísérő, intenzíven nem művelt területet. A vízfolyást mindig a kész helyszínrajzon, a meder középvonalában kell szelvényezni, különben hamis képet kapunk az esésviszonyokról 0Kaliczka 1984). — A hossz-szelvényt a helyszínrajz szelvényezése és a felvett keresztszelvények alapján kell felrakni. Gyakran nem elegendők a keresztszelvények a meder mélységi viszonyainak érzékeltetéséhez, ezért a keresztszelvények helyét és adatait már a felvételkor úgy kell megválasztani, hogy a két keresztszelvény közé eső helyi mélyedések, zátonyok, küszöbök, az ezek okozta vízszintváltozások a hossz-szelvényen megbízhatóan ábrázolhatók legyenek. — A völgy jellemző szelvényeiről felvételt kell készíteni. Ezek legalább 1,0 m-rel az ártér széle fölötti magasságig terjedjenek. Közlekedési vonalak, egyéb, a völgyet keresztező kiemelkedő létesítmények vonalában mindig fel kell venni völgyszelvényt, ezen mind a terepet, mind a mesterséges létesítmény koronaszintjét és műtárgyait ábrázolni kell. Hasonlóan kell eljárni a völgyben futó vonalas létesítmények (pl. vezetékek) jellemző pontjainál. — A geodéziai felvétel mellett fel kell mérni és helyszínrajzon, valamint hosszszelvényen ábrázolni kell a vízfolyás medrében, valamint a völgyfenéken meglevő növényi és állati társulásokat (makro és mikro egyaránt). Célszerű kimutatni ezek közül a védetteket, ha lehet, adjuk meg ezek egyedszámát is.