Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

1. füzet - Hajós Béla: Vízfolyások szabályozása a XXI. században

24 Hajós Béla igénynek/szempontnak alárendelni, mindig az optimális kompromisszumra kell törekedni; — a rendezés egyik eredménye a meder természetes, dinamikus egyensúlyának elérése legyen. Ehhez elengedhetetlen az egyensúlyban levő vízfolyásszakaszok megfigyelése és tanulmányozása, az egyensúly keresése teijedjen ki az ökológiai elemekre is. A természetbe illeszkedő mederrendezés szempontjainak tárgyalásához szembe kell állítani a természetes/természetbe illeszkedő állapotú és a technikai szemlélettel rendezett vízfolyás jellemző tulajdonságait. Az I. táblázatban közöltek csak általános tájékoztatásra szolgálnak, kivételek mindig lehetségesek. Hazánk síkvidékein természetes állapotú vízfolyás gyakorlatilag már nincs. Dombvidéken még előfordul, hogy a vízfolyás és a mezőgazdasági kultúra között fokozatos átmenet van. Síkvidéki vízfolyásaink csatornaként épültek ki. Eredeti állapotukban a vízfolyás és környezete között fokozatos átmenet volt (vízfelület, vízinövényzet, mocsári növényzet, szárazföldi növényzet) igen változatos élettérrel. Rendezett síkvidéki vízfolyásainknál átmenet nincs, a vízfolyást természetes állapotban kísérő élettér eltűnt. A vízfolyásrendezés tervezése, a végleges megoldás kiválasztása csak több lépcsőben lehetséges. Ezek a következők: — előtanulmányok, — változatok, — költség-hatékonyság vizsgálatok, — döntés. Mindez nem lehet kizárólag a tervező mérnök feladata, már az előtanulmányoktól kezdve más szakembereket (ökológus, biológus, közgazdász, stb.) is be kell vonni a munkálatokba. 4.2. Előtanulmányok Az előtanulmányoknak a következő szempontokra kell kiterjedniük: Alaposan vizsgálni kell és meg kell indokolni miért, milyen célból szükséges a rendezés? Ennek során tekintetbe kell venni — az árhullámok még eltűrhető kiöntési gyakoriságát, — azt, hogy a mezőgazdaság milyen igényeket támaszt a vízfolyással, mint befogadóval szemben, — szükséges-e és hol a medret biztosítani, — milyen hatással jár a beavatkozás a völgyfenék talajvízszintjére, — érint-e és hogyan közlekedési létesítményeket, — van, vagy lehetséges-e vízerőhasznosítás a vízfolyáson (újabban mind gyakrabban merül fel igény régi vízimalmok helyreállítására), — mik az üdülés, idegenforgalom szempontjai, — hogyan javitható a vízfolyás öntisztító képessége, stb. Ide tartozhat még a természetvédelem szempontjainak tekintetbe vétele, a vízfolyás állapotának javítása a természetes folyamatok fokozott figyelembevételével (pl. nedves biotopok helyreállítása).