Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

1. füzet - Hajós Béla: Vízfolyások szabályozása a XXI. században

Vízfolyások szabályozása ci XXI. században 19 A vízrendezési feladatok környezetbarát végrehajtása szemléletváltozást igényel a mezőgazdasági területek védelme tárgyában is. Meggyőződésünk, hogy a völgyfenéki területek rét-legelő gazdálkodási ágban való megtartása, a vízfolyások melletti gyepes—bokros sávok, a fásítás közvetlenül is szolgálja a föld védelmét, befolyásolja a lefolyási viszonyokat, kedvező hatást gyakorol a mikroklímára. A környezetbarát vízfolyásrendezés megkívánja a karbantartott mederről alkotott felfogás felülvizsgálatát. A kis- és középvízi meder esetében a bokrokkal benőtt és nem a gyepszerüen kaszált mederszelvény van közelebb a természethez. Ilyen kialakításnál a mértékadó vízhozam elvezetése az árvízi meder feladata. Érdekes kezdeményezés indult Rajna-vidék-Pfalz szövetségi államban {Aktion Blau 1995, В rátán 1998), ahol a jórészt hegyvidéki jellegű kisvízfolyások szabályozására új, természetközeli fejlődési irányt kívánnak kijelölni, akár a vízhasználatok és a földhasználatok elsőbbségének visszaszorításával is. A vízfolyás rendezésének általános eszközei között a leglényegesebb a parterózió szabad fejlődése, a mederfeltöltődés és a zátonyképződés folyamata. Ezúton remélik megvalósíthatónak a kisvízfolyások élővilágának és vízminőségének teljes helyreállítását. A vízkészletek minőségének megőrzése, a vízfolyások tápanyagokban való dúsulásának és az oxigénhiánynak a megelőzése érdekében a vízgyűjtő pontszerű szenvnyezéseit meg kell szüntetni, ipari üzemeket kötelezni kell szennyvíztisztító megépítésére. A kisebb településeken az egyéni, vagy kis csoportra kidolgozott szennyvíztisztítást célszerű előnyben részesíteni. Ha ez nem bizonyulna hatásosnak, a vízfolyásba való bevezetést egy mikro- és makrofitás elötározó, lagúna előzze meg. A fásítás, a ligetek tájképet gazdagító hatása mellett a vízfolyás medrére kifejtett ámvékoló hatása a fényigényes gyomnövényekre kedvezőtlen hatású. A fák árnyékában alacsonyabb lesz a patak vízének hőmérséklete. így nem burjánzik a mederben a vízinövényzet, nem csökken a meder vízvezetöképessége, persze legyenek a rézsúk is gyommentesek (4. ábra). Számos példa bizonyította, hogy a fák kivágása után a vízben levő kemikáliák, a fény és a hőmérséklet körülményeinek megváltozása eredményeként, a vízinövények - ezek közül is leginkább a hínár - nagy tömege jelent meg, elsősorban a kisesésü (0,l-3%o) mederszakaszokon. A sűrű vízinövényzet akadályozza a lefolyást. Felmerül azonban a kérdés, vajon nem kedvező-e az a tény, hogy a kemikáliák egy része a vízfolyások medrében, megadott vízfolyás szakaszokon épül be a növények szervezetébe, csökkentve ezzel a befogadóba jutó szennyező anyagok mennyiségét? Különös jelentősége lehet e ténynek a Balatonba, Velencei-tóba torkolló vízfolyások esetében, hiszen ez a káros anyagok visszatartását jelenti. A foszfor és nitrogén származékok visszatartása, sőt a növényzet egyéb anyagokat is (pl. iszap) kiszűr. Megfelelően kiválasztott helyeken célszerű a medret takaró fásítás, más helyeken tudomásul kell venni a hínár, a vízinövényzet burjánzásából származó többlet fenntartási feladatot és a növényzet eltávolításával járó többletmunkát a tisztább víz ellenében.