Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

2. füzet - Szesztay Károly: A víz természeti egysége és társadalmi megosztottsága

A víz természeti egysége és társadalmi megosztottsága 181 Az I. táblázatban címszószerüen felsorolt főbb szerepkörök (amelyeknek tartalmi sajátosságaira a későbbi fejezetek még visszatérnek) az egymásközti kapcsolódásokat tekintve a víz és a vízkörforgás természetbeni egységét és életcentrikus koherenciáját a többcélúság és a többeszköziiség széleskörű érvényében és hatékonyságában valósítják meg. Ez a kétirányú összehangoltság a föbb színtereken belüli szerepkörökre és a planetáris színterek összekapcsolására egyaránt kiterjed. A többcélúság ebben a vonatkozásban a víz sokszintű és sokirányú szerepeinek egymásközti elrendeződésében és hatásláncolatában megnyilvánuló összhangra és hatékonyságra utal. Ugyanaz a vízmolekula és vízrészecske, amelyik a légkörben energiát és létfontosságú biogeokémiai anyagokat szállít, vagy mint leghatékonyabb légköri üvegház-gáz a planetáris sugárzási mérleg szabályozásában vesz részt — csapadékként a felszínre jutva tevékenyen és sokirányúan részt vesz a vízi és szárazföldi élővilágban és a talajfejlödésben is. A többeszközüség pedig a víznek az azonos légköri, vagy élövilágbeli célokat szolgáló és ugyanazon folyamatokat szabályozó sok más fizikai és ökológiai tényezővel kialakult egymáséhoz pontosan illeszkedő és egymást hatékonyan kiegészítő szerepköreinek összhangját és koherenciáját jelöli. A planetáris hömérsékletszabályozásban például a víz felhőzetformáló szerepkörében akkor válik a sugárzási mérleg döntő fontosságú tényezőjévé, amikor az albedót és a sugárzási mérleget szabályozó más tényezők és folyamatok (mint a hó- és jégfelületek melegedés okozta csökkenése, vagy a légköri páratartalom ezzel párhuzamos növekedése) a planetáris életteret és élővilágot alapjaiban érintő pozitív visszacsatolásokat alakítanak ki és ezek közelednek az alkalmazkodó képességbeli küszöb szintekhez. Ilyen értelemben tehát a víz természeti egysége kifejezés többet jelent a vízkörforgás által megvalósuló utánpótlódás folyamatosságánál; magában foglalja az életteret és az élővilágot fenntartó sokrétű fizikai és ökológiai folyamatok egységes és koherens rendjébe történő pontos beilleszkedést és az azokkal összehangolt viselkedést is. 1.3. A víz társadalmilag jelentős tulajdonságai és a piacközpontú gazdálkodás Az utóbbi fél évszázadnak az iparosodott országokban világszerte tapasztalt vízminőségi és vízháztartási gondjai és válsághelyzetei lényegileg mindig és mindenütt a kialakult pénzközpontú gazdálkodás és a piacközpontú gazdasági világrend egyoldalúságából és kizárólagosságra törekvéséből fakadtak és fakadnak. A vízkészleteknek és a vízföldrajzi adottságoknak a II. táblázatban vázlatosan és szemelvényesen áttekintett társadalmilag jelentős tulajdonságait csak olyan gazdálkodási és politikai rendben lehet egymással ésszerűen összehangolni és a gazdálkodás egészébe a társadalmi közjó feltételei és szempontjai szerint beilleszteni, amelyik fogalomkörében és módszertanában a naturáliákban kifejezett gazdálkodási tényezőket is bevonja és a közvetlen gazdálkodási cél szempontjából járulékos, illetve másodlagos externális hatásokat is mérlegeli. A fenti feltételeknek megfelelő gazdálkodási és gazdaságirányítási rendet a piacmechanizmusnak a kereslet és a kínálat, illetve a termelés és a fogyasztás összehango-