Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

1. füzet - Hajós Béla: Vízfolyások szabályozása a XXI. században

Vízfolyások szabályozása ci XXI. században 17 - erózió és deflációvédelem, - az öntisztulóképesség javítása, - a természetes fejlődés lehetősége a viszonylagos egyensúly keretei között. A modernizálásnak társadalmi,jogi, gazdasági, tudományos és technikai, stb. feltételei vannak. Ezek ma csak részben biztosítottak, így a kívánatos irányú fejlődés csak fokozatos lehet. A feltételek közül külön is felhívnánk a figyelmet az előkészítésre, a tervezés helyzetére, módszerei jelenlegi színvonalára, mert ez katalizátorként működhet és a további lépések előfeltétele. Összegezve megállapítható, hogy manapság szokásos anyagi- és időráfordítással aligha találhatók meg a megfelelő megoldások. Nyilvánvaló, hogy a megfelelő megoldásokhoz egy sor határterületi és kapcsolódó tudományos ismeretanyag elsajátítása, az alkotó alkalmazási képesség kifejlesztése szükséges. Ezeknek a megteremtése - ha teljes körűen egyáltalán lehetséges —a képzésben és a posztgraduális képzésben jelent hosszú távú feladatokat. Egyelőre tehát meg kell elégednünk - legalábbis járható útként — a több szakterület együttműködésével a ma elfogadható, korszerű megoldások kialakítására. Végül egy gondolat a társadalmi igényről. Az egyéni, csoport, réteg, ágazati, stb. igények között mindig ellentmondások feszülnek. Az átfogó kategória, a társadalmi igény kifejezés azt jelenti, hogy benne tömeges érdekegyeztetés jelenik meg és perspektivikusan fejlődést hoz. Úgy tűnik, hogy a vízfolyásrendezés korszerű igényei rendelkeznek ezekkel az ismérvekkel még akkor is, ha ma még viszonylag szűk körben esik szó róluk, és sokan a „zöldek" elszigetelt mozgalmához kapcsolják azokat. Éppen ezért a terület lakossága életminőségét hosszú időre befolyásoló, tervezett szabályozási munkák természeti és társadalmi környezetre várható hatásait az előkészítés és tervezés idején célszerű az érdekeltekkel megismertetni és képviselőikkel megvitatni. 3.2. Vízgazdálkodással kapcsolatos mai társadalmi igények A vízfolyás nem csak ökológiai egység, hanem a vízgyűjtővel együtt földrajzi egység. Egyúttal vízgazdálkodási egység is, hiszen a vízgyűjtőnek kitüntetett helyén, a legmélyebb esésvonalán halad. így minden gravitációs folyadékmozgásnak a befogadója, akár a talaj felszínén, akár annak felső rétegeiben legyen az. A vízrendezési müvek színhelye, a lakossági és ipari elvezető rendszerek befogadója. A parti birtokosok pedig a jó termőföld (felszíni termőrétegek lemosódása a völgyfenékre), a természetes vízellátás következtében a lehető legjobban hasznosítani kívánják a vízfolyások partjait. Ezek a kapcsolatok már azt is mutatják, hogy a vízfolyás mennyire sebezhető és a legnagyobb veszély a lakosság tevékenysége (az ipar, a mezőgazdaság és a korszerűsödő háztartások) részéről várható. A vízgyűjtőről érkező szennyezések tönkretehetik a vízfolyás ökoszisztémáját, szennyvízcsatornává változhat és annak minden következményét továbbadja a befogadó nagyobb vízfolyásnak. Ezért a szabályozási munkák megkezdése előtt, már a tervezés fázisában a környezetvédelmi tanulmány készítése során olyan vizsgálatokat kell elvégezni, melyek eredménye hatással lehet a műszaki, sőt az ökológiai megoldásokra.