Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

2. ábra. A Maros forrása a Gyergyói-havasokhan A Gyergyói-havasok legmagasabb pontja az 1567 m magas Siposkö (2. ábra). Vannak leírások, amelyek e hegység délnyugati oldalában eredő ágakat tüntetik fel a Maros forrásának, de ezek jóval lejjebb - Gyergyóvaslábtól délnyugatra csatlakoznak a hivatalosan elfogadott forrásághoz. Marosfö kedvelt üdülőhely, mely főleg festői fekvéséért és kedvező tengerszint feletti magasságáért (950 m) keresett hely. (A Gréces-hegyen felvonós sípálya működik.) Marosfőtöl délre 150 m-re, a Gréces-tető irányába lefelé haladó ösvényen kényelmesen elérhető kis forrást (850 m magasságban) tartják a Maros eredetének. A fenyvesekkel körülvett forrást „Maros forrás" felirattal látták el. A Maros név ősi, még időszámításunk előtti időből való. Herodotos szerint a Maros névadói az agotírzek voltak, a mori = állóvíz, tenger, tó mortsyo származékából keletkezhetett. A magyarba feltehetőleg szláv közvetítéssel került. Aromán Mures elnevezés a magyarból való. A Gyergyói-medencét közrefogó hegyekről lefolyó vizeket a Maros gyűjti össze (III. táblázat). A medencében (Gyergyói-lapály) folyása lassú, ezért mocsarak szegélyezik. Gyergvóvaslábnál természetvédelmi terület, botanikai rezerváció található a Maros bal és jobb oldalán, a város déli bejáratánál 0,4 km

2 területen. Az ottlévő tőzeg vastagsága 2—3 méter. Növényi ritkaság a pünkösdi rózsa és a mocsári ibolya. Gyergyóalfalimál 0,2 km

2-es tőzegláp, jégkorszaki növényritkaság maradványnövényeivel jelentős természeti