Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

1. füzet - Hajós Béla: Vízfolyások szabályozása a XXI. században

Vízfolyások szabályozása ci XXI. században 15 lyószabályozással kialakított egységes hajózóút, mint sikeres műszaki beavatkozás egyben összhangot teremtett a környezettel. A szabályozónak a természettel való egyezkedéséhez nem elég a hidrológia, hidraulika és a mechanika törvényei alapján keresni a kompromisszumokat, hanem figyelembe kell venni a biológia, ökológia, esztétika követelményeit is {Hajós-Poroszlai 2000). A továbbfejlesztéshez alapul szolgálhatnak a vízfolyásrendezés (.Lotz-Harkay 1988), a folyószabályozás (Rákóczi 1999), illetve a tószabályozás (Bárányi 1988) kapcsolatát bemutató tanulmányok. 3.1. A vízfolyásokkal kapcsolatos mai társadalmi igények A mai kornak megfelelő, a vízfolyásokkal szemben támasztott újabb igények egyrészt a hagyományos megoldások káros következményeinek felismeréséből fakadnak, másrészt azokat a társadalmi, életmódbeli változások váltották ki. Közismert az ember kettős, természeti és egyben társadalmi lény volta. Ez a kettősség a civilizációs fejlődés utolsó korszakáig harmonikusan megvolt. Napjainkra vált általánossá, hogy az ember megszakította közvetlen kontaktusainak jelentős részét természeti környezetével, egyre inkább mesterséges, művi környezetet alakított ki, és kezdi fájdalmasan érezni ennek következményeit. Itt a városiasodásra, a nagy kiterjedésű lakó- és ipari agglomerációkra kell gondolni, de bizonyíthatóan a falusi környezet élővilága is szegényebb lett. Nem hagyhatók figyelmen kívül a mezőgazdaságban bekövetkezett változások sem, mint pl. a táblásítás, a kemizáció, az iparszerü módszerek általános elterjedése a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Az új helyzet történelmileg olyan rövid időben alakult ki, hogy a hozzávaló adaptálódás fizikai és pszichikai értelemben egyaránt súlyosan terheli az embert. Az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a korábbi szűkösségből a társadalom a viszonylagos bőség állapotába került — legalábbis ami a lét fizikai feltételeit illeti - ugyanakkor az életmód minőségi meghatározói észrevehetően romlottak. Ez utóbbiak közé nemcsak a káros hatásokat, mint a víz, a levegő, a talaj szennyeződését, erdőpusztulásokat, zajés rezgésártalmakat értjük, de az ingerszegényebb települési és természeti környezetet, az élővilág faj szegényebbé válását, az egyensúlyi problémákat és a természeten korábban ejtett esztétikai sebeket is. A globális fejlődési modellekben, amelyek napjainkban rendre születnek, előkelő helyre sorolták a környezeti káros hatásokat, a szennyezést, amikor a korlátokat számba vették. Egy sor változás is az értékek átrendeződése irányában hat: - széleskörű az a felismerés, hogy egyes értékek elvesztése nem pótolható anyagi javakkal, - észrevehetően megnőtt a társadalmi és fizikai mobilitás, a világ összeszűkült, - a szabadidő természetes környezetben való eltöltésének igénye, az aktív pihenés, stresszek feloldása, rehabilitáció, - a tömegkommunikációs hatások által is befolyásolt társadalmi érzékenység növekedés,