Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXXXIII. évfolyam 2001. évi 1. füzet A HALÁLLOMÁNY HATÁSA A NÖVÉNYI TÁPANYAGOK ÉS A KLOROFILL-A KAPCSOLATÁRA SEKÉLY, HIPERTRÓF VÍZMINŐSÉGŰ TÁROZÓBAN DR. MÁTYÁS KÁLMÁN, OLDAL IMRE és KORPONAI JÁNOS Az elmúlt évtizedek eutrofizációs kutatásai megállapították, hogy a tavak vizének összes-foszfor koncentrációja és a fitoplankton mennyisége között szoros összefüggés van (Dillon—Rigler 1974, Vollenweider—Kerekes 1981, Prairie et al. 1989). A 80-as évektől a „foszfor kutatások" mellett a halak vízminőség-szabályzó szerepével („biomanipuláció") foglalkozó publikációk száma a nemzetközi szakirodalomban jelentősen megnőtt (Northeote 1988). Számos tanulmány kimutatta, hogy a planktonevő halak a zooplanktonon (főleg Cladocera fajok) keresztül szignifikánsan befolyásolják a fitoplankton mennyiségét és a vízminőséget (Hrbácvek et al. 1961, Carpenter— Mitchell—Hogdson 1985, Carpenter et al. 1987, Benndorf 1990, Gophen 1990, Lammens et al. 1990). Más kutatások a halak illetve a Zooplankton fitoplanktonra gyakorolt jelentős hatását megkérdőjelezték (McQueen et al. 1990, deMelo et al. 1992). Benndorf ( 1995) szerint a „biomanipuláció" csak akkor lehet sikeres, ha a zooplankon fogyasztó halak biomasszája egy optimális szinten van és a tápanyag terhelés egy küszöb értéken belül marad. Ha a planktonevő halak biomasszája kisebb, mint a „minimális érték" a gerinctelen ragadozók (pl. Chaoborus lárva) jelentősége megnő. Ha viszont a planktonevö halak biomasszája meghaladja a kritikus értéket, akkor a Cladocera abundancia csökken jelentősen. Számos dán és holland sekély tó vizsgálata alapján (Hosper—Jagtman 1990, Jeppesen et al. 1990), a nyári összes-foszfor határkoncentráció 0,08—0,15 g nr

3 körülinek adódott. Az ezt meghaladó összes-foszfor értékeknél a biomanipuláció általában sikertelen volt. A fitoplanktont közvetlenül fogyasztó halak (pl. fehér busa) vízminőség javító hatását vizsgálva kiderült, hogy a busa a fitoplankton mennyiségétjelentősen nem csökkenti, de annak méreteloszlását megváltoztatja és a kékalgás vízvirágzásokat megszünteti (Gophen 1990, Miura 1990.) Magyarországi sekély tározókban (Hídvégi-tó, Marcali-tározó) azt vizsgáltuk, hogy az összes-foszfor küszöbértékét jelentősen meghaladó hipertróf körülmények mellett, eltérő halállományok hatására hogyan változnak a különböző foszfor és nitrogénformák, valamint ezek a halállományok milyen hatással vannak tápanyagok és a fitoplankton (klorofill-a) összefüggésére. A kézirat érkezett: 2000. XI. 7. Mátyás Kálmán. Nyugat-Dunántúli Vizügyi Igazgatóság, Kis-Balaton Üzemmérnökség, Keszthely. Oldal Imre. Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, Pécs. Korponai János, Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Kis-Balaton Üzemmérnökség, Keszthely.