Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Gondolatok Kvassay Jenő születésének 150. évfordulóján. 143 véve megállapította, hogy egy mesterséges csatornának elkerülhetetlenül kereszteznie kell az útjába eső mellékfolyókat. Ez pedig műszakilag csak úgy képzelhető el, ha a csatornát bevezetik a folyóba, majd egy alább fekvő helyen kivezetik belőle. Azonban egy — esetleg éppen áradásban lévő — mellékfolyónál mindez komoly bonyodalmakat is okozhat. Tekintettel a kedvezőtlen alföldi esésviszonyokra, nagy valószínűséggel a csatorna csak úgy építhető, hogy a víznek egy része a mederben, míg másik része a meder ásásakor kiemelt földből készült töltések között folyna. Mindez azt is jelenti, hogy a Tisza mentén nagy pénzekkel megépített töltések mellett még a megkerülő csatorna medrét és töltéseit is ki kellene építeni, s a pénzügyileg amúgy is padlón heverő társulatok újabb költségekbe kellene verjék magukat, ami — a helyzetet jól ismerő Kvassay szerint — egyszerűen elképzelhetetlen. Ráadásul ennek a csatornának a vízszállító képessége a szóban forgó ötletek szerint 100-150 m

3 másodpercenként, s ez a mennyiség csak töredéke a Tisza árvizének. Tehát: „...árapasztó csatorna építése a Tiszavölgy térszíni viszonyainál fogva nehéz technikai feladatok megoldását tenné szükségessé, és építési költsége a töltések építésére fordított költségeket sokszorosan meghaladná. " (Kvassay 1889.) Az al-dunai szabályozásoknak a tiszai árvizekre gyakorolt befolyása úgyszintén nem volt ismeretlen Beszédes (1831) szerint egy Vaskapu-szabályozás hatása a Dunán nemcsak Pestig, hanem még Bécsig is visszahathat. Nem véletlen, hogy ezek után maga Vásárhelyi (1831) tette helyére Beszédes túlzásait: „ ...ez a téves hit annyira gyökeret vert, hogy még F első-Magyarországban is alig tárgyaltatik szabályozási kérdés anélkül, hogy Orsova és a Vaskapu szóba ne hozatnék. " (Kvassay 1889.) Kvassay sem szűrt le vizsgálódásai után más tanulságot: „Az aldunai sziklapadoknak és ezzel kapcsolatosan a Duna medrének a Tisza-torkolattól kezdődő lemélyítése rendkívül költséges, ...mely a Tiszának csakis legalsó szakaszán süllyesztené az árvizek szintjét, és ez okból az elérhető eredmény semmi , ., , , arányban sem állana a szükséges költ5. abra. Az árvizekről . ,, ,„ , „ lo

o„, r-. - у", „ • segekkel. (Kvassay 1889.) Figure 5. On our floods 6 v • с , ч Bild 5. ., Über die Hochwasser" Ebben a munkajaban foglalkozott рис. 5. О наводнениях Kvassay a kopárok fásításával is. Mégis Különlenyomat a „Uit,l,k" XX

III i,f 56. sz-ból AZ ÁRVIZEKRŐL KVASSAY JENŐ BL'DAPEST "PÁTRIA" IRODALMI VÁLLALAT ÉS NYOMDAI H.-TÁR!. I0IJ