Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

1. füzet - Kozák Miklós: A vízerő-hasznosítás jelene, jövője, a társadalom és a környezet védelme

A vízerő-hasznosítás jelene, jövője, a társadalom és a környezet védelme 127 - Ezek elégetése okozza a legsúlyosabb légkörszennyezést. - A következő 50 évben újabb 3 milliárd ember veszi igénybe a víz és áramellátást. - A növekvő élelmiszerigényt csak öntözéssel lehet kielégíteni. - A klímaváltozással járó árvizeket és a nyári vízhiányt csak ésszerű és többcélú vízgazdálkodással (víztározás) lehet kezelni. Az energetikai és környezetvédelmi konferenciák évek óta igen behatóan foglalkoznak az energetikai ipar környezeti problémáival és a társadalom ,,fenntartható fejlödéséveF. Irányelveiket határozatokban, ajánlásokban fogalmazzák meg az egyes országok számára, olykor kötelező nemzetközi környezetvédelmi törvény rendszernek megfelelően (Bohoczky 1999, Civin 1999). A magyar energiapolitika elmúlt húszévi helyzetéről világos áttekintés készült (Kerényi 1999, Vajda 1999). Az EU energiapolitikáját összefoglaló dokumentum (EE 1999), majd az erre épülő magyar energiapolitika és a „fenntartható fejlődés" érdekében megtartott környezetvédelmi (Rió de Janeiro, Kyotó, Montreal és Hága) konferenciák irányelvei és törekvései között azonban - véleményem szerint - összeegyeztethetetlen ellentmondások vannak (Civin 1999, HC 1999, Szergényi 1999). Ennek lényege, hogy az egyes energiatermelési módok között számos alapkérdés tisztázatlan, ami félrevezetheti az egész emberiséget. A probléma kulcskérdése, a kalorikus és a megújuló energiaforrások közötti gazdaságosság tényleges és prognosztikus szemléletű megítélése. Ennek jelenlegi irányelvei, az emberiség biztonságos, fenntartható fejlődése szempontjából vitathatóak, ill. elfogadhatatlanok (Kozák 1999). 7.1.2. Néhány tény és trend az energetikáról. A világ energiafogyasztása feltartóztathatatlanul növekedett (évi 1,3%-kal) sőt 1995-től ez felgyorsult. Az energiatermelésben az olaj (37%) a földgáz (25%) és a szén (24%) a domináns. A vízenergia évi átlagban 2,9%-al nőtt, de más források szerint 2020-ig a vízerőművek beépített teljesítménye háromszorosára fog növekedni (Civin 1999). A világ légkörének szennyezését meghatározó széndioxid (CO2) termelése évente 2,7%-kal nőtt és mára elérte az évi 21,6 milliárd tonnát. Az energetika trend-jellegü fejlesztése szempontjából rendkívül fontosak azok a megállapítások, melyek megfogalmazzák a fejlesztés jövőbeli céljait, arányait és struktúráját. Számunkra az is fontos, hogy az EU irányelvek hogyan tükröződnek a jövőben, a magyar energiapolitikában. Az EU irányelvei szerint, a megújuló energiák (víz, biomassza, szél és nap) fejlesztése minden más energiafajtákkal szemben világszerte sokkal gyorsabban (évi 5%-al) növekszik. „Ennek azonban az a feltétele, hogy versenyképessé váljon a többi energiahordozókkal". A megújuló energiaforrások gyorsabb ütemű fejlesztésének egyik legfőbb elsődlegesnek hangoztatott indoka csak a légszennyezés csökkentése. Ennek elősegítésére intézményi támogatás rendszerét valósították meg. Ausztria, — állítólag— ilyen alapon kapott 300 000 ECU-t (~75 Mrd Ft!) a freudenaui vízlépcsőhöz! A magyar energiapolitika egyik legfontosabb fejlesztési alapelve: „Azt az elvet kell