Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

1. füzet - Kozák Miklós: A vízerő-hasznosítás jelene, jövője, a társadalom és a környezet védelme

A vízerő-hasznosítás jelene, jövője, a társadalom és a környezet védelme 121 - a krónikus viz és energiahiány, melyek pótlásának csaknem egyedüli lehetősége a tározásos vízerőművek építése, - az erdőkből nagymennyiségű biomassza kerülhet a tározóba, ami ott olyan toxikus anyagokat termelhet, melyek mind a vízminőséget, mind a tározó faunáját (halak) károsíthatják. E károk, a megfelelő helykiválasztással, elötározókkal, többszintű vízkivételi műtárgyakkal mérsékelhetők. A monitoring rendszer alkalmazása elkerülhetetlen. - A tározó vízszennyezését és eutrofizációs folyamatát kezelni és ellenőrizni kelt. A tározó vízminősége döntően a tápláló vízfolyások állapotától függ. A házi, ipari és mezőgazdasági vízszennyezések a legveszélyesebbek, melyeket feltétlenül ki kell zárni. Ezek a vizet alkalmatlanná tehetik az ivóvíz használatára, üdülési és egyéb közérdekű célokra is. Ez szükségessé teszi az egész vízgyűjtőterület ellenőrzését és szakszerű irányítását. Szabályozni kell a területhasználatot, a szennyvizek kezelési módjait és a települések minden olyan kérdését, melyek a vízhasználatot és a vízminőséget (talajvizet) is befolyásolhatják. Az ellenőrzéseknek állandóaknak és folyamatosoknak kell lenniük, és biztosítani kell az esetleges azonnali beavatkozások lehetőségét is. 5. Erkölcsi követelmények Korunk egyik leggyakoribb, állandóan növekvő kihívása az egyre növekvő sokirányú fejlődés és növekedés. Ezek a társadalom egyes részére kedvezőek, míg mások részére kedvezőtlenebbek. Az utolsó évtizedekben ezek az ellentétek egyre élesebbé váltak a két érintett társadalmi csoport között, mert a fejlődés a kedvezőtlenebb csoportok életfeltételeit károsan befolyásolta, lerontotta. A felgyorsult motorizáció következtében ugrásszerűen megnövekedett egyes utak forgalma, ami elviselhetetlen zaj és légszennyezéssel járt. Ugyan ez a helyzet az új autópályák, körgyűrűk közvetlen térségében is. Az ezzel kapcsolatos tiltakozások emberileg érthetőek, de a fejlesztések is, hiszen ezek az egész társadalom elengedhetetlen fejlődési követelményeit segítik elő. Nincs ez másként a nagyobb teljesítményű vízerőművek esetében sem, különösen a fejlődő országokban. Ezért a vízerőművek létesítése előtt egyértelműen vizsgálni és igazolni kell nemcsak az össznemzeti és helyi energetikai érdekeket, hanem azt is, hogy a beavatkozásoknak milyen mennyiségi és minőségi hatásai lehetnek a víz paramétereire, a térség teljes flórájára és faunájára. Mindennek meg kell felelnie a helyi és nemzetközi környezetvédelem általános és hosszú távú követelményeinek. Az érdekeltségek követelményeinek rendkívül széles a skálája. Ellentétek egész sora származhat abból, ha bizonyos csoportok érdekeit elvetik, vagy figyelmen kívül hagyják, különösen akkor, ha addig kizárólag az ő általuk uralt, birtokolt és használt nyersanyag forrásokhoz akarunk hozzájutni és annak új felhasználási, hasznosítási és elosztási rendszerét akaijuk megvalósítani. A legtöbb esetben hosszas és bonyolult viták, tárgyalások szükségesek ahhoz, hogy a felmerülő morális, szociális, gazdasági és környezetvédelmi problémákat széleskörű közmegelégedés szellemében lehessen megoldani.