Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

1. füzet - Domokos Miklós: A Duna-vízgyűjtőbeli országok hidrológiai együttműködésének három évtizede

A Duna-vízgyűjtőbeli országok hidrológiai együttműködésének három évtizede 111 RSPS (Regialnoe Sotrudnichestvo Pridunayskih Stran): Dunay i ego bacceyn. Gidrologicheskaya monografïya. Chast 1: tekst. Gidrometeoiidat

, Leningrad, 1989. RZD (Regionale Zusammenarbeit der Donauländer): Die Donau und ihr Einzugsgebiet. Eine hydrologische Monographie. Teil 1: Texte, Teil 2: Tabellen, Teil 3: Karten. Bayerisches Laudesamt fir Wasserwirtschaft, München, 1986. *RZD (Regionale Zusammenarbeit der Donauländer): Schwebstoff- und Geschieberegime der Donau. (Folgeband I zur Donaumonographie). VITUKI, Budapest, 1993. *RZD (Regionale Zusammenarbeit der Donauländer): Temperatur- und Eisregime der Donau und ihrer wichtigeren Zubringer. (Folgeband II. zur Donaumonographie). VUVH

, Bratislava, 1993. *RZD (Regionale Zusammenarbeit der Donauländer): Die Furten der Donau (Folgeband V/2 zur Donaumonographie). VITUKI

, Budapest, 1996. *RZD (Regionale Zusammenarbeit der Donauländer): Regulierung des Donaubettes. Eine Darstellung der flußbaulichen und hochwasserschutztechnischen Maßnahmen an der Donau. (Folgeband V/3 zur Donaumonographie). VUVH, Bratislava, 1999. Sas s J.-Domokos M.: A Duna-medencébe eső ország-területrészek vízmérlegei. Vízügyi Közlemények, LXVIII. évfolyam, 1. füzet, 1986. Schiller, H.: A Duna-medence Hidrológiai Monográfiája. Hidrológiai Közlöny, 1986/6.sz. Stanüik. A.-S. Jovanovic'et al. : Hydrology of the River Danube. Priroda, Bratislava, 1988. Stänescu, V.-A.—Ungureanu, V.-Domokos M.: A Duna-vízgyüjtő regionalizálása az évi nagy vízhozamok eloszlásfüggvényeinek becsléséhez. Vízügyi Közlemények, LXXXI. évfolyam, 2. füzet, 1999. Weber, J.: Kataster der wichtigsten wasserbaulichen Anlagen im Donaueinzugsgebiet. Stellungnahme zum Zwischenbericht des rumän. Koordinators. Manuskript, München, 1998. Kétnyelvű (német-orosz) kiadványok. * * * Three decades of the hydrological cooperation of the countries of the Danube Catchment by Dr. Miklós DOMOKOS C.E., mathematician The area of the Danube Catchment, 817 thousand km

2 (Fig. I), has been shared in 2000 practically by 13 countries, while their number in 1971 was only 8 (Table I, Fig. 2). One of the indispensable prerequisites for planning the sustainable development necessary for 83 million inhabitants of the Catchment is an exact knowledge of the natural and social conditions as well as expectations characterising, independently from political borders, the whole Catchment. This information (data and relationships) — among which emphasis has to be laid on hydrological conditions - can only be collected, processed and made available for users (first of all for the planning of the development of integrated water management embracing the whole Catchment) by the joint efforts of the competent experts of all countries concerned. It was this perception that in 1971 prompted the hydrologists of the (at that time) 8 Danube Countries to launch, on a voluntary basis, the cooperation aiming to produce the abovementioned information. Four countries were active in the framework of the Task Force for Scientific Hydrology established by the international Danube Commission, while the other four countries worked under their respective IHP/UNESCO National Committees. The first important result of the cooperation was the Danube Monograph, first issued in Munich (RZD 1986, Schiller 1986; Figs. 3-5, Table II). A comparison of this cooperation - producing in its first phase the Danube Monograph — and two other important European regional hydrological cooperations: that of the Rhine Countries (CIHBR 1977) and that of the North- and