Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

1. füzet - Domokos Miklós: A Duna-vízgyűjtőbeli országok hidrológiai együttműködésének három évtizede

A Duna-vízgyűjtőbeli országok hidrológiai együttműködésének három évtizede 101 ló tevékenysége (CIHBR 1977) — amely némileg a Duna-vízgyüjtöbeli tevékenység példaképéül is szolgált - valamint a (kezdetben) 13 nyugat- és észak-európai ország 1985ben kezdődött — a dunainál sokkal jobb szervezettségű és anyagi támogatottságú — FREND, majd FRIEND ill. NE-FRIEND betümozaikkal jelölt együttműködése, amely 4 évenként konferenciával és jelentéskötet(ek) kiadásával zárul (FREND 1989, FRIEND 1993, 1997). A három együttműködést a III. táblázat tekinti át; az első FREND-jelentés (FREND 1989) és a Duna Monográfia (RZD 1986) fő mutatóit a IV. táblázat hasonlítja össze. Az utóbbi két mű tartalmáról ill. eredményeiről részletes, elemző összehasonlítás is készült (Domokos 1991, 1994). Az összehasonlító elemzés egyik fö megállapítása, hogy a DunaMonográfiát készítő munkaközösség - az 1989. évi FREND-jelentés készítőitől eltérően — a valóban csak nemzetközi együttműködéssel megoldható feladatokra összpontosított, módszerei követhetőbbek és eredményei közvetlenebbül szolgálják a gyakorlati igények kielégítését (IV. és V. táblázat). 4. A dunai együttműködés „alkotmányozó" szakértői ülése A Duna-vízgyűjtőbeli országok NHP Nemzeti Bizottságainak képviselői 1987 áprilisában Budapesten értekezletet tartottak. Az értekezlet résztvevői kimondták, hogy az együttműködés intézményes folytatására — az öt Rajna-vízgyűjtöbeli ország hidrológiai együttműködéséhez hasonlóan, de most már egységesen az UNESCO/ NHP keretében — szükség van és megfogalmazták az együttműködés „Alapszabályát" (alkotmányát). Az Alapszabály többek között kimondja: - Az együttműködés célja: az egész Duna-vízgyűjtőre kiterjedő, a gyakorlat által igényelt közös érdekű tudományos témák (vagyis a Monográfiából időlegesen kimaradt kérdések, továbbá a Monográfia egyes részei korszerűsítésének) közös munkával való kidolgozása és —a Rajna-Monográfia (CIHBR 1977) mintájára—az 1986. évi Duna-Monográfia kiegészítő köteteiként való publikálása, témánként egy-egy önként vállalkozó ország, ill. intézmény koordinálásával és költségvállalásával. - Az együttműködési célok előmozdítása érdekében évente (legalább) egy szakértői értekezletet kell tartani, más-más Duna-vízgyűjtőbeli országban. — Az együttműködés főkoordinátora, egy—egy meghatározott időszakra, az együttműködő Duna-medencebeli országok erre vállalkozó, az illetékes NHP Nemzeti Bizottság által kijelölt és az együttműködési résztvevők által megválasztott intézménye, ill. szakértője legyen. — Az együttműködés tárgyalási és kiadvány-megjelentetési munkanyelve továbbra is a német és az orosz. Az 1987. évi budapesti szakértői értekezlet jegyzőkönyvének mellékletét képező, mind a 8 akkori dunai ország NHP Nemzeti Bizottságának képviselője által aláírt Alapszabályt ma, az ezredfordulón, amikor az együttműködésben az 1987. évi 8 ország helyett már 13 ország vesz részt (/. táblázat), gyakorlatilag még mindig irányadónak tekintik, bár történtek már (eddig eredménytelen) kísérletek a korszerűsítésére. Leginkább az angol nyelv harmadik, vagy egyetlen munkanyelvként való beveze-