Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

1. füzet - Liebe Pál: A vízbázisvédelmi program módszertani előkészítése

A vízbázisvédelmi program módszertani előkészítése 95 - a talaj- és rétegvízbázisok utánpótlódási területén a felszínközeli földtani felépítés, a talajvízszint és a talajvíz minőség pontosítására sekély fúrásokat, vízszintmérést és vízmintavételt. IV. táblázat Az ellenőrzendő területhasználatok, potenciális és tényleges szennyezőforrások köre Területhasználatok pontosítása — beépített lakó- és üdülőterületek, — ipari területek, — mezőgazdasági területhasználatok — erdők, — természetvédelmi területek Szennyezöforrások helyszíni ellenőrzése — kommunális és egyéb hulladéklerakók, — ipari üzemek és hulladék elhelyezésük, — föld alatti tárolótartályok, folyadékszállító vezetékek, — mezőgazdasági vegyszerek és ipari nyersanyagok tárolóhelyei, — mezőgazdasági üzemek, állattartó telepek, hígtrágya és szennyvíz elhelyezése, — külszíni és mélymüvelés működő és felhagyott bányák, bányatavak, — terepmélyedések, vizenyős területek, ahol szennyezett víz összegyűlhet, — használaton kívüli kutak Szennyezőforrásokra vonatkozó adatgyűjtés — szennyvízszikkasztások, — zárt szennyzvíztárolók, — csatornázott területek, — szennyvíztisztítók, — öntözött területek, — mezőgazdasági vegyszer- és trágyahasználat A korábban végzett vízvizsgálatok komponensköre az esetek többségében nem teljes, ezért a módszertan az EU irányelvek figyelembevételével komplex vízvizsgálatokat irányoz elö (az 1996-ban végzett állapotfelmérések tapasztalatait a V. táblázatban mutatjuk be a VITUK1 Rt. Vízminőség-védelmi Intézetének összeállítása alapján) részben a vízbázis jellemző termelő kútjain, valamint a környezetben a nagyobb utánpótlódású területek, valamint a szennyezöforrások irányában. A terepi, építési munkák keretében az észlelő kutakat felül kel! vizsgálni, az észlelésre alkalmas egyéb kutakon pedig alkalmassági vizsgálatot kell végezni. Az előbbiek figyelembevételével határozható meg az új észlelökutak építésének szükségessége, alakítható ki a komplex észlelőhálózat. Az észlelöhálózat kútjainak geodéziai bemérését (az EOV koordináták meghatározását, valamint a kútpereinek, illetve a vízszintmérések vonatkozási pontjainak magassági bemérését) az előbbiekhez kapcsolódva el kell végezni ott, ahol ezek az adatok nem állnak rendelkezésre. Szintén hiánypótló munka lehet a vízföldtani naplók elkészítése a vízbázis meglévő termelő- és észlelőkútjaira, valamint az észlelésre alkalmas, hálózatba vont kutak esetében. A víz-