Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

1. füzet - Szlávik L.-Ijjak I.: A magyar vízgazdálkodás jellemzése (Eurowater)

84 Szlávik L.—Ijjas I. a privatizáció és a decentralizáció során elkövetett hibák (természetvédelmi területeket adtak magántulajdonba; a csatornák menti területeknek új gazdái vannak és az új tulajdonosok mezőgazdasági és vízgazdálkodási szakmai felkészültsége sok esetben nem megfelelő színvonalú; a korábbi tanácsi vízmüvek a települések tulajdonába kerültek és a szétaprózódottság következtében több vízműnél nem megfelelő a szakmai színvonal; ipari üzemek mentek tönkre, nem lehet számon kérni rajtuk az okozott környezeti károk megszüntetését stb.); nehéz az integráció (a gazdasági szektorok egy részének nincs, vagy csak most készül a hosszabb távú fejlesztési koncepciója, csak most készülnek az új követelményeknek megfelelő területfejlesztési tervek, amelyek megalapozhatják a vízgazdálkodási tervezést; nincs elég pénz vízgazdálkodási kutatásokra és számos vízgazdálkodási alapfeladat ellátására sem; a társadalom igényt tart arra, hogy beleszóljon a vízgazdálkodási döntésekbe, lelassít, megakadályoz vízgazdálkodási tevékenységeket akkor, ha erre nem kap lehetőséget. Bár jogszabályok már előírják, a társadalommal való konzultációnak, a társadalom döntésekbe való bevonásának hatékony módszerei azonban még nem alakultak ki; a társadalom „víz-tudata" nem megfelelő. Bár ezen a téren az elmúlt években jelentős a fejlődés, a „víz-tudat" pozitív értékei nem érvényesülnek kellő mértékben, mert a társadalom olyan számos gazdasági problémákkal problémával küszködik (infláció, munkanélküliség stb.), amelyeket kénytelen előtérbe helyezni a vízvédelemmel szemben; a kutatások — és különösen igaz ez a nemzetközi kutatásokra — nem összehangoltak. Ugyanazokat, vagy hasonló, vagy nagymértékben átfedésben lévő kutatásokat végzik el különböző címeken, sokszor ugyanannak a forrásnak a felhasználásával. A kutatások eredményeit nem publikálják kellő mértékben, ugyanabban a témában később induló kutatások nulláról indulnak; Magyarország osztott vízgyűjtőkön helyezkedik el, elvágva a természetes vízgyűjtő területek jelentős részétől. Az ország hasznosítható felszíni vízkészleteinek és a levonuló árhullámoknak az alakításában szerepet játszó hegyvidéki vízgyűjtő területek az ország határain kívül esnek és ez számos szakmai probléma forrása; Magyarország földrajzi fekvése miatt a vízgazdálkodásban sajátos helyzet alakul ki. Az országon áthaladó folyók szempontjából Magyarország a Duna-medencében fekvő EU országokhoz viszonyítva „alvízi" fekvésű, érdekei eltérnek a „felvízi" országokétól. Az alvízi helyzet és a vízminőség romlása miatt szükséges-jelentős mértékű - magyar ráfordítások másutt térülnek meg. A külföldön eredő folyók medrében történő energetikai és más célú víztározások és vízvisszatartások, ill. az ezek miatti gyakori és jelentős vízszint-ingadozások folyó- és mederszabályozási, ill. eróziós következményei jelentős terhet jelentenek Magyarországnak; a nemzetközi vízgyűjtő-gazdálkodásnak nincsenek kialakult eszközei. Sok fon-