Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

1. füzet - Szlávik L.-Ijjak I.: A magyar vízgazdálkodás jellemzése (Eurowater)

A mag

\'

ar vízgazdálkodás jellemzése (EUROWATER) 75 jelentős mértékben csökkent az állatállomány. Előbbiek következtében általánosságban lényegesen csökkent a vízfogyasztás, a keletkező szennyező anyagok mennyisége és a vizekbe jutó szennyezés is. Nagyon sok ipari és mezőgazdasági kisvállalkozás alakult, csődbe mentek és felbomlottak a nagy tervezőirodák és kutatóintézetek, megváltozott a mérnöki szakértői munkajellege. Jelentős mennyiségű külföldi töke áramlott be az országba és megjelentek a külföldi szakértő irodák is a szakértői piacon. Mindez egyrészről magas technológiai színvonalat, termelékenységet, szervezettséget, ugyanakkor viszont sok problémát is hozott az országba. A minőségi tanúsítvánnyal rendelkező cégek mellett alacsonyabb színvonalúak is megjelentek. Ezek az általános jelenségek a vízgazdálkodásban is megfigyelhetők. Jelenleg nagy a lehetőség arra, hogy az ipar és a mezőgazdaság fellendülése a fenntartható fejlődés elveinek megfelelően történjen, ugyanakkor nagy a veszélye is annak, hogy a tulajdonosok nem törődnek kellőképpen a környezeti szempontokkal. A megváltozott körülmények között jelentős szerepe van a vízügyi és környezeti államigazgatásnak, nagyon jól kidolgozott és működtetett szabályozó rendszerrel kell biztosítani a kömyezethannonikus, fenntartható fejlődést. A környezeti mozgalmak megerősödtek és az általános társadalmi víz- és környezet-tudat is fejlődött. Mindez biztosítékot jelenthet arra, hogy az ökológiai rendszerekre orientált vízgazdálkodás megvalósulhat és ugyanakkor a gazdasági szektorok vízigényei is kielégíthetők. 6. Az integrált vízgazdálkodás Az elmúlt évtizedekben a vízgazdálkodás elismerésre méltó eredményeket ért el Magyarországon, ugyanakkor számos konfliktus és probléma is jelentkezett a vízkészlet-gazdálkodás területén. Sok többcélú rendszer van az országban, ezek egy részében sikerült megoldani az érdekegyeztetést, illetve sikerült az államnak eredményesen beavatkoznia a környezetharmonikus fejlődés érdekében. Egyes problémák azonban újra és újra felélednek. Magyarország adottságai következtében különösen fontos az integráció. Integrálni kell a felszíni és a felszín alatti vízkészletekkel való gazdálkodást, a vízszolgáltatást és a szennyvíz-elhelyezést, a különböző gazdasági szektorok vízgazdálkodását, a vízkészlet-gazdálkodást és a környezetvédelmet, a gazdasági szektorok és az ökológiai rendszerek vízkészlet-gazdálkodását. A vízügyi államigazgatás tudatosan foglalkozik a legfontosabb többcélú rendszerek fejlesztésével és működtetésével, vannak kijelölt prioritások, vannak megoldott esetek, azonban vannak az országban olyan „forró pontok" és „időzített vegyi bombák" is, amelyek problémáira még nem született megnyugtató megoldás. Csökkent például Magyarország ritka természeti kincsének, a melegvizű, gyógyhatású Hévizi-tónak a hőmérséklete és veszélyben forgott a gyógykezelés és a gyógyturizmus. Ezért beszüntették azoknak a ba-