Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

3-4. szám - Somlyódy L.-Buzás K.-Clement A.-Licskó I.: A települési vízgazdálkodás stratégiai kérdései

A települési vízgazdálkodás stratégiai kérdései 641 normál térségek). Az általunk feltételezett tisztítás Bl, illetve érzékeny területeken B2KN1; (D) A csatornázottság sérülékeny és magas talajvízállású területeken, 50 000 LEÉ felett 80%, alatta pedig 65%. Normál térségekben 50 000 LEÉ felett nincsen különbség. Ezzel szemben a 10 000-50 000 LEÉ osztályban csak 65%, 2000 LEÉ alatt pedig 0%. A köztes kategóriában a szint változó: valamely településen - a talajvíz nitrátkoncentrációját korlátozandó — a 10 fő/ha sűrűség erejéig a megoldás helyi tisztítás, felette pedig csatornázás. Az értékelést a IV. táblázat összes tisztítási variánsára - alváltozatok — elvégeztük. Ezeket részleteiben itt nem fogjuk ismertetni (Búzás et al. 2000). A bemutatandó, megkülönböztetés nélküli eredmények a Bl eljárásra vonatkoznak majd. A stratégiákat az egyes alternatívákból az ütemezés alapelve révén nyerjük. Figyelembe véve a korábban felsorolt szempontok sokaságát ez többféleképpen valósítható meg. Részletesebben a következő forgatókönyveket elemeztük: (1) A szolgáltatás százalékos színvonalát maximáljuk (azaz a rendelkezésre álló beruházási összegből mindig a következő, legnagyobb szolgáltatási növekményt jelentő település(eke)t fejlesztjük); (2) A KöViM prioritási sorrend szerint haladunk (a főváros besorolása két variánst eredményez); (3) Első lépésben elvégezzük a hiányzó csatornarákötéseket, zárjuk a „szennyvízollót", és fejlesztünk az érzékeny térségeken. Ezt követik a sérülékeny és magas talaj vízállású települések, majd utolsó fázisban az összes többi település; (4) Budapest nélkül zárjuk az ollót, fejlesztünk az érzékeny és sérülékeny térségekben, megoldjuk a magas talajvízállású területek problémáit, és elvégezzük a fennmaradó fejlesztéseket (beleértve a fővárost is). 2.4. Az alternatívák és stratégiák értékelése Az eredmények összesítését az V. táblázat tartalmazza. Feltüntettük a lakosegyenértékben kifejezett százalékos ellátottságot (minden összegyűjtött szennyvizet kezelünk), az emissziókat a talajba (és felszíni alatti vizekbe) és felszíni vizekbe, az összes ellenőrzési pont legkedvezőtlenebb vízminőségi értékeit, a beruházási költségeket és a megvalósítás időtartamát (5% GDP-növekedést és 0,5% fejlesztésre történő ráfordítást feltételezve). A táblázat jellemzi a jelenlegi állapotot és az alternatíváktól függő „végállapotot". [A (D) esetben az MK tisztítást nem vettük figyelembe, mivel annak általános bevezetése nem reális.] Az összesítés alapján néhány fontos, általános megállapítás tehető: - Annak ellenére, hogy a szolgáltatás színvonala variánsonként alig tér el, a beruházási költség roppant széles tartományban változik, azaz a célok kitűzése, az EU-irányelv értelmezése és a megvalósítás mikéntje roppant fontos; — A „talajt" érő emissziót a csatornázás határozza meg, és ennek megfelelően az alternatívák között alig mutatkozik különbség;