Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)
1. füzet - Szlávik L.-Ijjak I.: A magyar vízgazdálkodás jellemzése (Eurowater)
64 Szlávik L . —Ijjas I. alacsonyabb a nagy területü gravitációs öntözőrendszerekben. Az öntözővíz-szolgáltatási díjak 0,5—2,0 Ft/m 3-től (gravitációs vízszolgáltatás) 12,0-25,0 Ft/m 3-ig (hidránson keresztül történő vízszolgáltatás) változnak. Az aszály, illetve a szárazság elleni küzdelem egyaránt komoly pénzügyi terhet ró a lakosságra, a vállalkozói rétegre és a központi költségvetésre. A korábbi állami szerepvállalás mértéke a vízgazdálkodás területén is lecsökkent, mert az öntözés és az öntözővíz szolgáltatás terén is egyre jobban érvényesül a piac szabályozó szerepe. Az öntözővizet igénylőknek ma már meg kell fizetniük a vízszolgáltatás teljes költségét, mivel az öntözőrendszerek üzemeltetését az állam nem támogatja. Üzemi öntözőtelepek (csatornák, tározók, kutak stb.) építéséhez az FVM 40%-os beruházási támogatást ad. Figyelembe véve, hogy a szántóföldi növények öntözővíz-normája hektáronként 1500-2000 m 3, a kertészeti kultúráké pedig 2000-2500 m 3, az öntözés igen költséges agrotechnikai műveletnek minősíthető. A termésbiztonság és a megfelelő termékminőség azonban a vízigényes növényfajok esetén öntözés nélkül nem garantálható. Intenzív gazdálkodást Magyarország aszályos régióiban öntözés nélkül nem lehet folytatni. Az elmúlt években változás állt be a vízszolgáltatást végző szervezetek tekintetében. Korábban a vízszolgáltatást nagyrészt a regionális vízmű vállalatok és vízgazdálkodási társulatok végezték. A szabadáras vízdíjhoz kapcsolódó versenytárgyalások következtében új szolgáltató szervezetek jelentek meg. A vízszolgáltatás jogát versenytárgyalás alapján 3-5 évre nyerik el a legalkalmasabbak. A kettős működésű és regionális müvek üzemeltetését a vízügyi igazgatóságok vették át. 3.9. Halászat és haltermelés Magyarországon a halászat természetes vizeken, horgászvizeken és tógazdaságokban történik. A természetes vizekből származó halfogás az ország halhús termelésének egyharmadát adja, ennek legnagyobb részét a Duna, a Tisza, a Körösök és a Balaton szolgáltatja. A Duna — jóllehet sok szennyvizet befogad — mégis Európa tisztább vízfolyásai közé tartozik. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az egész magyar Duna-szakaszon hivatásos halászat is folyik. A Tiszán, sőt mellékfolyóin is teljes hosszukban összefüggően folyik hivatásos halászat. A víz minősége általában jobb mint a Dunáé. A tiszai halzsákmányban a gazdaságilag értékesebb fajok aránya magasabb. Mint minden műszaki beavatkozásnak, a Tiszán is sajátos hatása van az itt végzett folyószabályozásoknak. A Körös—Berettyó-vízrendszer és a ma már tőlük alig elválasztható Keleti-főcsatorna vidéke valamikor a törökök elől menekülő lakosság védelmet nyújtó búvóhelye és a természetes vizeken folytatott halászat kiterjedt területe volt. A századfordulótól egységes kezelésben van a Balaton halászata. A Balatonban és vízgyűjtő területén több mint 50 halfajt tartanak nyilván. A Balaton legértékesebb hala a süllő. A horgász-szervezetek által hasznosított vizek összetétele igen változatos képet mutat. Jelentős arányt képviselnek a kisebb területü természetes, vagy mesterséges tavak, de
