Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

3-4. szám - Simonffy Zoltán: A hazai vízigények és vízkészletek stratégiai szempontjai

466 Sitnonffy Zoltán II. táblázat Jellemző növények 80%-os valószínűségű vízhiányai Növényfajta Az öntözés nettó víigénye Növényfajta IV. hó V. hó VI. hó VII. hó VIII. hó IX. hó összesen Növényfajta mm Zöldség 20 60 70 20 170 Borsó 20 55 35 110 Kukorica 40 65 25 130 Repce 50 70 30 150 Lucerna 35 80 90 65 45 315 Területi átlag ma 10 15 30 55 40 15 165 Területi átlag fejlesztés után 5 10 20 50 55 20 160 Az öntözésre fordítható vízkészletek meghatározásakor a következő feltételekből indultunk ki: - A felszíni vizek öntözési célú felhasználását a kritikus időszakban a mederben rendelkezésre álló vízhozam szabja meg. A hazai gyakorlat az öntözési igények és a rendelkezésre álló víz együttes figyelembevétele alapján az augusztust tekinti kritikusnak. Stratégiai elemzéseinket is erre alapoztuk. Az augusztusi (az évek legalább 80%-ában előforduló, 6 napos vízhiánytürésnek megfelelő) vízhozamot csökkentettük a mederben hagyandó vízhozammal és a korábban tárgyalt, mértékadónak tekintett vízigényekkel (lakossági, ipari, halastavak frissvíz igénye). - A felszín alatti vízkivételek csökkentik a vízfolyások medrébe jutó ún. alaphozamot, ezzel a hasznosítható felszíni vízkészleteket. A felszín alatti vizekből történő öntözés azonban hatékonyabb készletkihasználást tesz lehetővé (Simonffy 2000), ezért a hasznosítható készleteket azzal a feltétellel határoztuk meg, hogy a környezeti szempontból fenntartandó alaphozamon felüli készletet a növényzet mint közvetlen transzspirációt, vagy kutakkal kivehető öntözővizet hasznosítja. - A többi igény kielégítése után fennmaradó, szabad felszín alatti vízkészletek öntözési célú felhasználásakor figyelembe kell venni, hogy vízgyűjtő szinten csak az a rész tekinthető valódi többletnek, amely egyébként a vízfolyásokba jutott volna (a másik részt a talajvízből származó transzspiráció csökkenése ellensúlyozza, felhasználása tehát legalább ugyanannyival növeli is a növényzet vízigényét). A felszín alatti készlet ezen részéből történő öntözés az öntözés nélküli transzspiráció területi átrendezését, az öntözött területre történő koncentrációjátjelenti (lényegében ez áll az öntözéses mezőgazdasági művelés és természetvédelem konfliktusa hátterében). Az elemzések keretében ezzel a készlettel nem számoltunk.