Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

1. füzet - Szlávik L.-Ijjak I.: A magyar vízgazdálkodás jellemzése (Eurowater)

46 Szlávik L.—Ijjas I. 3.6.4. Vizminöség-védelmi bírságok, csatornahasználati díj Magyarországon a szennyvizek befogadóba vezetésével kapcsolatos terhelhetőségen alapuló szabályozás még nem került bevezetésre, ez vonatkozik az ipari szennyvizekre is. A szabályozás jelenlegi eszközei bírság kivetését teszik lehetővé a jogszabályban rögzített határértékek túllépése esetén. Eszerint a közcsatorna káros szennyezéséért a szennyvíz bebocsátók (általában üzemek) csatornabírságot fizetnek az üzemeltető részére. Ugyanakkor a szennyvíztisztító telepet (csatornahálózatot) üzemeltető szervezet szennyvízbírságot fizet a befogadó káros szennyezéséért a határértéket meghaladó szennyezőanyag tartalom alapján, mely bírság a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC, korábban: Központi Környezetvédelmi Alap — KKA, 70%) és az érintett helyi önkormányzatok (30%) bevételét képezi. A terhelhetőségen alapuló szabályozás bevezetése a következő évek feladata. Az ipar vízgazdálkodásával kapcsolatos célkitűzések. — a szennyezőanyag kibocsátások csökkentése: a felhasznált anyagok helyes megválasztása, korszerű gyártástechnológia és vízzel kapcsolatos technológiai folyamatok alkalmazása, a keletkező szennyvizek hatékony tisztítása (élővíz befogadó), ill. előtisztítása (közcsatorna befogadó), — a hasznosítható anyagok szennyvízből történő kinyerése, — gondoskodás arról, hogy a közcsatornába vezetett ipari szennyvizek szennyezőanyag tartalma ne akadályozza a települési szennyvíztisztító telepen keletkező szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítását. A célkitűzések elérése érdekében szükséges, hogy az ipari üzemek a vízgazdálkodási tevékenységek irányítására megfelelő szakembert, környezet- és hidrotechnológust alkalmazzanak. 3.6.5. A szennyvíz-elvezetés és szennyvíztisztítás programja Bár Magyarországon már 1895-ben megépítették az első szennyvíztisztító telepet, a szennyvízkezelés fejlődése mindig jelentős mértékben elmaradt a vízellátás fejlődésétől. Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb problémája a vízgazdálkodás területén az, hogy a vízellátottság és a csatornázottság illetve a szennyvíz-elhelyezés foka közötti különbség nagyon nagyra nőtt. A csatomázás, szennyvíztisztítás és a szennyvíziszap elhelyezés megoldásának becsült költségei olyan nagyok, hogy ezeket belátható időn belül az ország saját erőből nem tudja fedezni. A Kormány 2207/1996. (VII. 24.) számú határozata a következők szerint határozza meg ,Magyarország települési szennyvíz-elvezetési és szennyvíztisztítási programjának irányé Ive f-i az 1996-2010-ig teijedö időszakra (Juhász 1997): — szennyvíz-elvezető vízi közmüvei kell ellátni minden 2000 lakosegyenértéknél nagyobb települést és mindenütt gondoskodni kell a terület érzékenységének megfelelő szennyvíztisztítás megoldásáról; — meg kell oldani minden olyan 2000 lakosegyenértéknél kisebb település szennyvíz-elvezetését (szakszerű egyedi szennyvíz-elhelyezését) és megfelelő szennyvíztisztítását, amely sérülékeny ivóvízbázis környezetében van;