Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

3-4. szám - Nováky Béla: Az éghajlatváltozás vízgazdálkodási hatásai

438 Nováky Béla be vett éghajlati elemek, valamint a növényi tulajdonságokat jellemző tényező tekintetében térnek el egymástól. A számítási módszertől függően a vízigények között számottevő, az ország tájai szerint és növényenként is változó, eltérések vannak, aminek mértéke elérheti a 30%-ot is. A múltban végzett érzékenységi vizsgálatok — minden bizonytalanságuk ellenére - kimutatták, hogy a növények átlagos évi vízigénye különösen érzékeny a nyári félév (május-október) átlagos középhőmérsékletére: jelenlegi éghajlati adottságok mellett a hőmérséklet 1 °C területi eltérése - a számítási eljárástól függően - búzánál 19-35, a kukoricánál 35-61, burgonyánál 30-58, cukorrépánál 32—71, lucernánál 42-89 mm eltérést eredményez a vízigényben. A növények vízigényének relatív növekedése a globális melegedés nagyságától függően 3-4 és 7-10% között várható. A növekedés relatív mértékében sem az ország térségei, sem a növények között lényeges különbség nincs. A növekedés mértéke egyébként nagyjából megfelel a nyári félév potenciális párolgása növekedése mértékének, annál valamivel kisebb. Valamennyi növény esetében nagyobb mértékű növekedés várható az öntözés iránt ma is igényesebb alföldi területeken. Az éghajlatváltozásra leginkább az öntözővíz-igény érzékeny, mivel nemcsak a növények párolgás által szabályozott vízigénye növekszik meg, de a csapadék csökkenése miatt csökken a vízigény kielégítésére rendelkezésre álló természetes vízellátottság is. Az éghajlat szárazódása miatt csökken a növény számára rendelkezésre álló hasznosítható nedvesség, gyakoribbá válhatnak a csapadékszegény évek. A mértékadó évi (fajlagos) öntözővíz-igény jelentősen, de növényenként eltérő mértékben növekedhet. A fajlagos öntözővíz-igény valamennyi növény esetében nagyobb mértékű növekedése várható az öntözés iránt ma is igényesebb alföldi területeken. A globális melegedés 0,5-0,7 °C értékénél a fajlagos öntözővíz-igény az ország nyugati határvidéke és az észak-magyarországi területek kivételével, 1 °C globális melegedés esetén lényegében kivétel nélkül az ország egész területén magasabb lehet, mint jelenleg az alföldi területeken. A globális melegedés fokozódásával tehát kitolódik az öntözés iránti igények területi határa. VI. táblázat Az öntözővíz igények változása a globális felmelegedés 2035-ig lehetséges különböző fokozataiban (mm) izigény, ha a félgömb (globális) melegedés 0,3 °C 0,5 'C 0,7 С 1,0 'C ENy DK ENy DK ENy DK ÉNy DK mm Kukorica 15 37 32 74 31 88 54 106 Cukorrépa 28 40 44 81 43 96 69 116 Burgonya 13 32 28 65 27 77 48 93 Lucerna 33 78 68 158 66 187 116 225 Paradicsom 12 29 25 59 24 70 43 84 Alma 22 52 45 104 43 124 77 149 ÉNy - az ország északnyugati (Kisalföld) térsége, DK - az ország délkeleti térsége