Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

3-4. szám - Somlyódy László: A hazai vízgazdálkodás és stratégiai pillérei

382 Somlyódy László vízvédelmet, az élőhelyek védelmét és megteremtését, a tájba illesztést és számos egyebet. Általában a kis- és középvízi, illetve a nagyvízi (árvízi) meder szabályozását szokás megkülönböztetni. A folyamszabályozás a XVII. században kezdődött meg a mederátvágásokkal. A nagyvízi mederszabályozás ugyan megtörtént, azonban a folyamszabályozás távolról sem fejeződött be. Az élő, mozgó medrü folyók egyébként is állandó gondozást igé­nyelnek (Rákóczi 1999). 1.5. Vízkészletek és igények Az országba 24 folyón keresztül érkezik víz és három folyón távozik (Duna, Ti­sza és a Dráva, 3. ábra). A felszíni vizek 95%-a külföldi eredetű, és csupán négy olyan közepes vízgyűjtőnk van (például a Zala), amelyek teljes egészében az orszá­gon belül helyezkednek el. A lefolyó víz mintegy háromnegyedét a Duna és a Dráva szállítja, míg az ország területének a felét kitevő Tisza vízgyűjtőjén lévő folyók összesen alig a negyedét (Alföldi 1998). Az átlagos felszíni vízforgalmat 112xl0 9 m 3/év belépő és 118x109 m 3/év kilépő vízmennyiség jellemzi (1961-1990 átlag). A növekmény a csapadék és a párolgás eltéréséből származik (mintegy 56x10 9 m 3/év AUSZTRIA UKRAJNA 1Э0.0 ROMANIA HORVÁTORSZÁG 3. ábra. Magyarország folyóinak sokévi középvízhozama m 3 s~'-ban (Alföldi 1998) Fig. 3. Long-term yearly mean discharge of Hungarian rivers in cum.pes sec (Alföldi 1998) Bild 3. Langjährige mittlere Abflüsse der ungarischen Flüsse in m 3s~ 1 (Alföldi 1998) рис. 3. Средние многолетние расходы рек в Венгрии (Alföldi 1998)

Next

/
Thumbnails
Contents