Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

3-4. szám - Somlyódy László: A hazai vízgazdálkodás és stratégiai pillérei

382 Somlyódy László vízvédelmet, az élőhelyek védelmét és megteremtését, a tájba illesztést és számos egyebet. Általában a kis- és középvízi, illetve a nagyvízi (árvízi) meder szabályozását szokás megkülönböztetni. A folyamszabályozás a XVII. században kezdődött meg a mederátvágásokkal. A nagyvízi mederszabályozás ugyan megtörtént, azonban a folyamszabályozás távolról sem fejeződött be. Az élő, mozgó medrü folyók egyébként is állandó gondozást igényelnek (Rákóczi 1999). 1.5. Vízkészletek és igények Az országba 24 folyón keresztül érkezik víz és három folyón távozik (Duna, Tisza és a Dráva, 3. ábra). A felszíni vizek 95%-a külföldi eredetű, és csupán négy olyan közepes vízgyűjtőnk van (például a Zala), amelyek teljes egészében az országon belül helyezkednek el. A lefolyó víz mintegy háromnegyedét a Duna és a Dráva szállítja, míg az ország területének a felét kitevő Tisza vízgyűjtőjén lévő folyók összesen alig a negyedét (Alföldi 1998). Az átlagos felszíni vízforgalmat 112xl0

9 m

3/év belépő és 118x109 m

3/év kilépő vízmennyiség jellemzi (1961-1990 átlag). A növekmény a csapadék és a párolgás eltéréséből származik (mintegy 56x10

9 m

3/év AUSZTRIA UKRAJNA 1Э0.0 ROMANIA HORVÁTORSZÁG 3. ábra. Magyarország folyóinak sokévi középvízhozama m

3 s~'-ban (Alföldi 1998) Fig. 3. Long-term yearly mean discharge of Hungarian rivers in cum.pes sec (Alföldi 1998) Bild 3. Langjährige mittlere Abflüsse der ungarischen Flüsse in m

3s~

1 (Alföldi 1998) рис. 3. Средние многолетние расходы рек в Венгрии (Alföldi 1998)