Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)
1. füzet - Szlávik L.-Ijjak I.: A magyar vízgazdálkodás jellemzése (Eurowater)
A mag \' ar vízgazdálkodás jellemzése (EUROWATER) 37 Dráva alsó szakasza II.W. osztályú. A Tisza a déli országhatártól a Maros-torokig IV. osztályú, innen Tokajig III. W., Tokaj-Dombrád között II.W„ innen Vásárosnaménvig I. W. osztályú. A Tisza mellékfolyói közül a Bodrog (50 km hosszúságban) II.W., illetve III.W., a Hármas-Körös III.W. osztályú. A Keleti-főcsatorna 43 km-es szakasza, a HortobágyBerettyó-főcsatorna és a Sebes-Körös rövid torkolati szakasza, valamint a Kettős-Körös II.W. osztályú. A Tiszán és mellékfolyóin a felsorolt osztályú hajózást kisvízi időszakban folyami vízlépcsők teszik lehetővé: a Tiszán a jugoszláv területen lévő törökbecsei vízlépcső, továbbá a kiskörei és a tiszalöki vízlépcső, mely a Bodrogba is beduzzaszt; a Körösökön a bökényi (ez jelenleg üzemen kívül van) és a békésszentandrási vízlépcső. A Tiszán a hiányzó csongrádi vízlépcső miatt föként a Szolnok—Kisköre szakaszon vannak hajózási akadályok. Nagyon száraz években a gázlók mélysége itt helyenként az 1,0 m-t sem éri el. Az ország nagy tavai közül a Balaton V.A., a Fertő-tó és a Velencei-tó II.W. osztályú. Ezeket csak személyszállításra (főleg turisztikai célból) veszik igénybe. A kishajózásra alkalmas vízi utak közül jelentősebbek (merülési korlátozás nélkül használhatók) a Mosoni-Duna, a Sárvíz-csatorna, a Tisza Vásárosnamény feletti szakasza, a Fekete- és a Fehér-Körös, valamint a Maros. A kikötői és rakodóhálózat fontosabb létesítményei: a Dunán 8 kikötő és 30 rakodó, a Tiszán 6 rakodó, a Dráván I kikötő és 2 rakodó. A kikötői—rakodói forgalom az 1980-as évek közepe óta visszaeső irányzatú. A rakodók tekintélyes részét nem, vagy csak időszakosan használják. A magyar folyami hajózásban résztvevő hajók és uszályok száma kb. 600. A kishajók számáról nincsenek adatok. A vízi úthálózat fejlesztése elsősorban nem a meglévő vízi út osztályok növelésére, hanem az azokhoz tartozó minimális paraméterek tartós megteremtésére irányul. Legfontosabb feladat a Dunán a nemzetközi követelmények minimális szintjének, a 2,5 méteres hajómerülés feltételeinek megteremtése. A Tiszát Dombrádig IV. osztályú vízi úttá kell kiépíteni, a folyó alsó szakaszán pedig fokozatosan létre kell hozni az V.A. osztályú vízi útnak megfelelő paramétereket. Fejlesztésre szorul a Bodrog és a Körösök vízi útja is. A régóta tervezett Duna—Tisza-csatorna megépítésének szükségességét és nyomvonal-változatait tovább kell vizsgálni, s ki kell dolgozni a finanszírozás rendszerét. 3.6. Víztermelés és vízellátás, szennyvíz-elvezetés és tisztítás 3.6.1. Közüzemi vízellátás Magyarország 3127 települése közül 1999 elején 3116 (99%) rendelkezett közüzemi vízmüvei. A kormány egészséges ivóvíz ellátási programjának eredményeképpen az alapellátás csaknem teljes körűvé vált, a még ellátatlan 11 település többségében a vízmű építése folyamatban volt. 1990-ben még 599 településen hiányzott a közüzemi vízellátás, s kétharmaduknál az ellátást szállított ivóvízzel kellett biztosítani, mert a településen nem volt ivóvíz minőségű vizet adó kút. Az ellátatlan települések többségét kedvezőtlen vízbeszerzési adottság, az
