Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A második Viz Világfórum és Miniszteri Konferencia 343 kosságuk meghaladja a 100 milliót. Mind a tíz ország részese az EU PHARE programjának (Kindler-Somlyódy 2000). Az ideiglenes CEETAC egyéves munkája során: — felmérte a térség vízkészleteit, vízhasználati jellemzőit, megállapítva bizonyos tendenciákat, melyek a jövő vízhasználatát befolyásolhatják; — kidolgozott egy 2025-re vonatkozó jövőképet, mely a térség vízügyi szakértőinek, döntéshozóinak, kormányzati szerveinek, a magánszférának és a civil szervezeteknek véleményét tükrözi; — kialakított egy térségi akciótervet, mely fenti jövőképet közelebb hozza a valósághoz, kijelöli a követendő utat a fenntartható (vízgazdálkodási vonatkozású) fejlődés számára. A térség országaiban hatalmas társadalmi, gazdasági és politikai változások következtek be. A háború utáni központilag tervezett gazdaság időszaka jelentős mennyiségű problémát hagyott hátra a vízgazdálkodás területén. A legutóbbi tíz év változásai azonban utat nyitottak az okozott károk felszámolására és a vízkészletek fenntartható használatának jövőbeli biztosításához. Bár az egyes országok viszonyai jelentősen eltérnek egymástól, a történelem kapcsolatot teremtett közöttük és ezt a kapcsolatot tovább erősíti Európa felé történő közös törekvésük, törekvésük aziránt, hogy belépjenek az Európai Unióba. A vízkészlet-gazdálkodás jövőképét a tíz ország szakemberei dolgozták ki, közös munkával keresve meg a közös alapokat, amelyekre épülve közösen hasznos eredmények érhetők el. Megjelölték azokat a problématerületeket is, amelyek megoldása már az egyes országok szintjén szükséges. A tíz ország mindegyikében megrendezett két intenzív konzultációs találkozó sorozat nyomán született meg a jövőkép: két-három évtized alatt megfelelő mennyiségű, tiszta és egészséges víz áll majd rendelkezésre a természet és a megállapodott társadalomban élő emberek számára. Ez az a jövőkép, amelyet mind a Duna-medence, mind a balti térség országai elfogadnak. A hidrológiai viszonyok különbözősége ellenére a konzultációkon résztvevő országok képviselői úgy érezték, hogy ez a jövőkép jól tükrözi közös céljaikat, és utat nyit a régión belül a lényegi együttműködésre. A hidrológiai viszonyok és a vízkészlet adottságok jelentősen változnak a régión belül, de a problémák intézményi és történelmi okai közösek (IV-V. táblázat). A vízszennyezés és vízminőség kérdésében az elsődleges feladatok: — Vízminőség javítás és szabályozás, beleértve a felszíni és felszín alatti vizeket és a Balti- és Fekete-tengerek tengeri környezetét is. — Vízellátás és csatornázás a vidéki területeken, de a városok és települések központjaiban is. — Az ökoszisztéma védelme a szennyezés és a változó hidrológiai viszonyok kockázata ellen. — A leromlott és elszennyezett területek rehabilitációja. A vízkészlet kérdések elsődleges feladatai: — Árvizszabályozás, amint erre a regionális méretű legújabb árvizek is utalnak; — Vízigények kielégítése olyan területeken, ahol vízhiánnyal küszködnek;