Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Ósi folyók a Marson 325 alkotnak, és igen lassan szélesednek. Általában látványosan meandereznek, fonatos szerkezet ritkán figyelhető meg. Sok esetben nem lehet megállapítani, pontosan hova öntötték egykori vizüket. Forrásaik szintén ismeretlenek. Lehet, hogy egyszerű esőzésektől keletkeztek, de megjelenésük arra utal, hogy kialakulásukban fontos szerepet játszott a felszín alatti víz áramlás. Az áradásos völgyek ezzel ellentétben sokkal nagyobbak, és már forrásuknál teljes szélességben indulnak, amely gyakran többször 10 km. Vizük az esetek többségében ún. „káosz területekről" indult. Itt a felszín összetört, blokkokra esett szét, és a felszín alatti viz a felszínre jutott, majd lejtőirányban megindult. Általában kanyargó, egymással fonatos megjelenést adva összekapcsolódó részvölgyekböl állnak. Sajnos egykori vízhozamukat nehéz megbecsülni, mivel nem tudni, hogy a ma látható völgyeket illetve medreket milyen szintig töltött ki a víz. Bár sok helyen megfigyelhetők az egyes partvonalnyomok, az nem ismert, mekkora volt a víz áramlása közben bekövetkező medermélyülés. Az egykori vízhozamra vonatkozó becslések szórása igen nagy, általában 10 6-10 8 m 3s~' körüliek. Végül felmerülhet a kérdés, hogy ezek a völgyek nem keletkezhettek-e más módon, pl. lávafolyások, vagy egyes esetekben tenger alatti zagyárak segítségével. Erre egyelőre nem lehet biztos választ adni, de a völgyek megjelenése, helyzetük és morfológiai jellemzőik egyaránt a vizfolyásos eredetre utalnak. A folyóvölgyek vizsgálatának alapja a Mars körül keringő Viking-1 és -2 űrszondák fotóiból a United States Geological Survey által elkészített mercator vetületű fotómozaik térkép volt. Ezen a 100-200 m-nél szélesebb völgyek látszottak egyértelműen. A távolságmérés Surfer és Excel programok alapján történt, a 10 km-nél nagyobb adatok esetén 10 % alatti, 1-10 km között 30-10% közötti, 0,5-1 km között 50-30% közötti hibahatárral. A vizsgált terület az é. sz. 0-31 és a ny. h. 76-44 közötti 3,5 millió knr-es régió volt, ahol mintegy 300folyóvölgyre illetve völgyszakaszra készült morfometriai vizsgálat. Az áradásos völgyeknél (/. ábra) szigetek, partvonal nyomok, terasz szintek, eróziós barázdák, üledékkel feltöltött szerkezetek figyelhetők meg. Mindez az egyes völgyrendszerekben az áradások kronológiájának rekonstruálására, az erózió jellegének meghatározására alkalmas. Az 1. ábra a Kasei-völgyrendszer középső szakaszá!. ábra. Aradásos völgy