Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

2. füzet - Ujfaludi László: Felszín alatti víztartók szivárgási együtthatójának becslése elektromos mérések alapján

314 Ujfaludi László innen tehát az következik, hogy a diffúzió tényező a megtett úthossz négyzetével ará­nyos. Ezt a tortuozitás (4) definiciójával összevetve könnyen belátható, hogy a diffú­ziós tényező arány éppen T= 2/3-nak felel meg. A (16) Cornell-Katz formula közvetlen kísérleti ellenőrzése céljából minden egyes vizsgált szemcsés közegre kiszámoltuk F, értékét úgy, hogy a T tortuozitás ér­tékére (a többszörösen igazolt) 2/3 értéket helyettesítettük, az n hézagtérfogatra a mé­réssel kapott értéket vettük (/. táblázat). A belső alaktényezöre így kapott számértékek maximálisan 10%-kal tértek el a mérés útján kapott értékektől. Tehát a Pfannkuch-féle modell összes alapfeltevése helyesnek és elfogadhatónak bizonyult. 5. A felületi vezetés vizsgálata A fajlagos felületi vezetőképesség elméletileg az elektrolit adatai alapján a Biker­тап-Ше. formulából (10) számitható. A formula egyes paraméterei igen nehezen határozhatók meg; a főbb problémák a következők: - az a kitevőben szereplő Ç elektrokinetikai potenciál értékére szemcsés kőzetek­ben alig van irodalmi adat; - az e dielektromos állandó értéke - mint már említettük - a szemcsék közelében valószínűleg jóval kisebb, mint az oldat belsejében; - a felületi vezetés a (10) egyenlet szerint az ionmozgékonyságoktól is függ, te­hát az oldat ionösszetételével változhat. Abaza-Clyde (1969) különböző homokmintákon laboratóriumi kísérletek során vizsgálták az áramlási potenciál (és az áramlási áram) valamint a talajfizikai jellemzők összefüggését. Kísérleteik során különböző koncentrációjú NaCl-, KCl-oldatokat és természetes talajvizeket áramoltattak át a homokmintákon. Főbb megállapításaik a kő­vetkezőképpen összegezhetők: - az áramlási potenciál (és az áramlási áram) az átfolyó vízhozammal lineári­san nő; - az áramlási potenciál értéke az oldat koncentrációjának növekedésével roha­mosan csökken, és 5x10~ 3 n-nál töményebb (p=T9 Qm-nél kisebb fajlagos el­lenállású) NaCl-oldatban gyakorlatilag már nem mérhető; - természetes talajvizek átáramoltatásakor az áramlási potenciál ugyanúgy mér­hető, mint a tiszta oldatok esetén, és a koncentrációfüggés jellege is hasonló. Abaza-Clyde ( 1969) tanulmányukban a kísérleti adatokat igen részletesen közlik, ezért eredményeiket fel lehetett használni zéta-potenciálok becslésére, az általuk vizs­gált minták esetén. (A két minta közepes, ill. durva homok volt, átlagos szemcseátmé­röjük 0,3 mm és 0,7 mm.) A Ç elektrokinetikai potenciál a (9) formula alapján számítható, ha az összes többi paraméter ismert. A (7) Helmholtz -egyenlet alapján levezetett (9) formula eredeti for­májában kapilláris csőre érvényes, de bebizonyítható, hogy ugyanilyen alakban érvé­nyes szemcsés közegekre is.

Next

/
Thumbnails
Contents