Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

2. füzet - Hankó Zoltán: Gondolatok a Duna Szap és Szob közötti szakaszának fejlesztéséről

Gondolatok a Duna Szap és Szob közötti szakaszának fejlesztéséről 293 vízcsatornás vízerőmüvet (a GNV felső alrendszereként, miután a Magyar Fél elzárkózott a GNV Államközi Szerződéséből fakadó kötelezettségei teljesítése elől). Ez azután kiváltotta a magyar törvényhozás rosszallását is (9/1993. (III. 4.) Ogy. Hat.). Valamely folyószakasz (folyó)szabályozásának jellemző keresztmetszeti adatait illetőleg helyszínrajzának alakulását a mederképző lefolyás (a görgetett hordalékmozgás súlypontjához (csúcspontjához) tartozó felszíngörbe és a hozzá tartozó vízhozam) segítségével lehet meghatározni. Ezt azután a mértékadó, 1%-os kisvízi (Hankó-Rákóczi-Starosolszky 1996), illetőleg árvízi lefolyás ellenőrzése (s ha kell a szabályozási beavatkozás) követi (a mértékadó kisvízi illetőleg árvízi, 1%-os vízhozamhoz tartozó felszíngörbe maghatározása). A méretezési folyamat befejező lépéseként a szakasz teljes hosszában és a teljes lefolyás-tartományra meg kell határozni a permanens vízállás-vízhozam kapcsolatot, melynek nyomán megszerkeszthető bármely permanens vízhozamhoz rendelhető felszíngörbe. Ez teremti meg a szabályozott, stabil lefolyás folyamatai és a természeti/társadalmi igények közötti összevetés lehetőségét. 4. A Szap (1811 fkm) és Szob (1708 fkm) közötti Duna-szakasz szabályozási céljairól Az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlése (ETPK) 1994. évi határozatával, „A Duna-medence megőrzéséről és fejlesztéséről " címmel körvonalazta a folyóval kapcsolatos főbb fejlesztési célokat is. E határozat szerint „a Duna szolgáljon — fő vízi útként és - amennyiben lehetséges — egy hajózási útvonal-rendszer fő ütőereként; — ökológiailag elfogadható energiatermelés fő forrásaként; — elsőrendű víztározóként mind emberi fogyasztás mind ipari és mezőgazdasági felhasználás céljára a part menti régiókban; — és mint a természet viszonylag érintetlen területe, a turisztikai fejlesztések céljára is." A Magyar Országgyűlés (MO) 1991. évi határozatával a Budapest feletti Dunaszakasz fejlesztési céljait sokkal szűkebb keretbe szorította. Arra kötelezte ugyanis a Magyar Kormányt, hogy a bős—nagymarosi vízlépcső-rendszerrel kapcsolatos Államközi Szerződésnek közös megegyezéssel történő megszüntetése mellett egy új megállapodást hozzon létre északi szomszédunkkal az alábbi érték-sorrend figyelembe vételével: — a térség ökológiai/természeti értékeinek helyreállítása, illetve fenntartása, mindenekelőtt az ivóvízkészletek megőrzése; — az árvíz elleni védekezés; — a térség természeti viszonyaihoz illeszkedő hajózás kialakítása. Ez az országgyűlési határozat számos más, a GNV-re vonatkozó állásfoglalással együtt (Pl. 9/1989. (VI.13.) Ogy. Hat; 24/1989. (XI. 10.) Ogy. Hat; 12/1992. (IV. 4.) Ogy. Hat.) világossá teszi, hogy a magyar törvényhozás elzárkózik a folyó csatomázásától a Budapest fölötti Duna-szakaszon. így az ETPK (1994) prioritásainál (amelyek csak folyócsatornázás útján realizálhatók) szűkebb keretek szerinti fejlesztést le-