Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

1. füzet - Szlávik L.-Ijjak I.: A magyar vízgazdálkodás jellemzése (Eurowater)

A mag\'ar vízgazdálkodás jellemzése (EUROWATER) 27 engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően megvalósított létesítmények esetén pedig a vízhasználatra egyébként kivetett vízkészletjárulék díjtételeinek lényeges megemelését alkalmazzák. A helyi vízgazdálkodási közfeladatok (települési, önkormányzati ügyek) döntő többségében a települési önkormányzat jegyzője a vízügyi hatósági jogkör gyakorlója. Másodfokú hatóság e döntés elbírálására a megyei közigazgatási hivatal vezetője. Az általánostól eltérő szabályok érvényesülnek a közcsatornára történő szennyvízelvezetés esetén a csatornabírság kiszabása, az egyedi határérték megadása és a szennyvíz előtisztítási program elfogadása kapcsán. Ezekben az ügyekben, melyek nem kötődnek közvetlenül az adott településhez, illetőleg elbírálásuk jelentősebb szakmai felkészülést és eszközrendszert feltételez, körzetesítve; a megye székhelyén működő város jegyzője (Budapest területén a főjegyző) látja el az első fokú hatósági tevékenységet. Ezekben az ügyekben a másodfokú jogkört — az önkormányzati fórumrendszertől eltérve-az Országos Vízügyi Főigazgatóság gyakorolja. A jegyzők által ellátott helyi vízgazdálkodási jogkörben ugyanúgy biztosított a keresetindítás lehetősége, mint az állami vízügyi igazgatási szervezet határozatai esetében. A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata 1991 óta lehetséges, amióta valamennyi hatósági intézkedés esetén rendelkezésre áll a jogerős államigazgatási határozat bírósági megtámadásának lehetősége. A jogerős határozat ellen bírósági keresetet lehet benyújtani az első fokon eljárt vízügyi hatóság székhelye szerinti első fokú bíróságnál. A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata alapvetően a határozat törvényességének a megítélésére irányul. A bíróság a törvénysértő határozatot nem változtatja meg, hanem - a jogszabálysértésre hivatkozva - a közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására utasítja. A bírósági fórumrendszer - a jelzett közigazgatási ügyekben is — háromfokú, azaz a másodfokú jogerős ítélet ellen a Legfelsőbb Bírósághoz—jogszabálysértésre hivatkozva — felülvizsgálati kérelemmel lehet fordulni. A közigazgatási hatósági és közigazgatási bírósági út mellett a vízügyi jogszabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a vízügyi jogviszonyból származó fizetési kötelezettség felől - a felek megegyezésének hiányában — a bíróság (polgári bíróság) döntsön. A kártalanítási igény elbírálása az államigazgatási eljárás lefolytatásának és a határozathozatalnak nem feltétele. Ugyancsak a polgári jog szabályai szerint van mód a bírói út közvetlen igénybevételére a vízvezetési és vízhasználati szolgalmi jogot érintő ügyekben, továbbá a vizekkel és a vízi létesítményekkel összefüggő ingatlanok esetén a tulajdoni és a használati korlátozásokért járó kisajátítási kártalanítási, kártérítési ügyekben. 2. A magyar vízgazdálkodás feladatait ellátó szervezetek Magyarországon 1686-ban hoztak létre először olyan intézményt, amely az állami vízgazdálkodási tevékenységekkel országos szinten foglalkozott. A XVIH-XIX. század fordulóján már megjelenik a helyi jelentőségű közcélú vízi létesítmény meg-