Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

2. füzet - Rákóczi László: A Duna-meder sorsa Szap és Szob között

A Duna-meder sorsa Szap és Szob között 263 r: и о > о 2 о о 1Л гм о о о (Ni о о in о о о Tóvolsóg о torkolat tói (fkm) 1. ábra. A görgetett hordalék részaránya a Duna teljes hordalékszállításában I960 előtt (Kresser 1964 nyomán) Figure 1. Fraction ojbed-load in the total sediment load of the River Danube, before 1960 (after Kresser, 1964) Bild 1. Anteil des Geschiebes am totalen Feststofftransport der Donau vor I960 (nach Kresser 1964) рис. I. Доля влекомых наймов в полном расходе наносов р.Дуная до I960 г (по Кресссру I960) Ennek ellenére, а múlt század végén kezdett általános szabályozási munkák befejezése után egészen a 60-as évekig Csehszlovákia és Magyarország szinte csak a hajózóút előírt méreteinek fenntartása céljából végzett időszakos kotrást a főmederben. A gázlókotrások során kitermelt kavicsanyag térfogata a Duna akkori mérések alapján becsült többszázezer m

3/év Dévénynél belépő és még Dunaremeténél is több mint 100 000 m

3/év (Bogárdi 1955) görgetett hordalékhozamához képest csekély volt és főleg folyószabályozási célokra (partmagasítás, háttöltésezés stb.) használták fel. Megjegyzendő, hogy ugyanakkor (tehát az osztrák Duna-szakasz belépcsőzése előtt), a görgetett hordalékhozam Dunaalmásnál már csak 21 000 m

3/év, Nagymarosnál 14 000 m

3/év volt. A különbözet zömét a Duna a főmederben, valamint a Szigetközben és a Csallóközben rakta le. A lerakódás a középvízi mederben Rajka—Gönyű között volt a legjelentősebb, megnehezítve az időközben (1968-ban) előírt 2,5 m mély és 120 m széles hajózóút megteremtését és fenntartását. Az egységes főmeder kialakítása érdekében ez említett szakaszon 1963 és 1976 között mintegy 13 millió m

3 mederanyagot kotortak ki (Csoma-Kovács 1981). Ennek egy része a folyószabályozás céljait szolgálta, másik része hajózóút javító gázlókotrás volt, azonban mintegy 6 millió m

3-t már az építőipar használt fel, a többi anyag a hullámtéren maradt elsősorban a mellékágak feltöltése érdekében. A szerzők arra a következtetésrejutottak, hogy a Szap feletti kisvízszabályozás a müvek hatásterületén elérte célját, azonban alatta, így Szap és Medve között, valamint Gönyünél 1970 óta romlottak a gázlóviszonyok.