Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

2. füzet - Nagy László: Módszerek az árvízvédelmi gátak tönkremeneteli valószínűségének meghatározására

Módszerek az árvízvédelmi gátak tönkremeneteli valószínűségének meghatározására 227 szabály szemléletű Egyesült Államokban a tervezők között az iránt volt félelem, hogy nem lehet egységesen bizonyítani azt, hogy a tervezett gát biztonságosabb, mint a 1(H éves tönkremeneteli valószínűség, vagy valami más szigorúbb kritérium. Azonban a döntéshozók sem voltak meggyőződve arról, hogy egy szubjektív elemeket is tartalmazó minősítési rendszert hogyan lehet országosan bevezetni. A kutatók a 70-es évek végén, 80-as évek elején két egymást kiegészítő módszert javasoltak a törési valószínűség megközelítésére: - „döntési fa" alkalmazása, ami szerkezetet, keretet ad az osztályozási eljárásnak, — kritérium készlet, ami útmutatást ad a döntési fa minden elágazásánál a választási lehetőségek értékeléséhez. A 3. ábra az Egyesült Államokban egy, a nagy gátakra kidolgozott „döntési fát" ( Whitman 1984) mutat, amelynek minden elágazási pontja a gát olyan jellemzője, aminek nagy hatása van a biztonságra. — A gát-törés kifejezés magába foglal minden olyan történést, ami annyira mozgásba hozza vízáramlást, hogy a belső erózió elkezdődik a gáton, az alapozásban, vagy az altalajon keresztül. — A szűrő magába foglal minden olyan intézkedést, ami a belső erózió növekedésének megelőzésére irányul. — A „drén " szóba tartozik minden tervezési részlet, ami az alvízi részen belüli pórusvíznyomás csökkentésére irányul. — A „buzgárosodás," vagy a,, magaspórusviznyomás "támadásának felfedezésére tett intézkedések nem csak a fizikai mérési rendszert jelentik, hanem a gát fizikai állapotát érintő megfigyelésekre ható tetteket, értelmezéseket és cselekedeteket is. — A „nem " ág a magas pórusvíznyomás felfedezésénél azt jelenti, hogy olyan magas lórés 3. ábra. A nagygátak tönh-emenetelére kidolgozott döntési folyamatábra