Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

2. füzet - Nagy László: Módszerek az árvízvédelmi gátak tönkremeneteli valószínűségének meghatározására

Vízügyi Közlemények, LXXX11. évfolyam 2000. évi 2. füzet MÓDSZEREK AZ ÁRVÍZVÉDELMI GÁTAK TÖNKREMENETELI VALÓSZÍNŰSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSÁRA NAGY LÁSZLÓ Az árvízvédelmi gátak tönkremenetelének, a tönkremenetel valószínűségének meghatározása több módon történhet. Az egyes módszerek különböző pontosságúak, becsült megbízhatóságuk alapján a következő módon sorolható: — Becsléssel; — Történelmi adatok feldolgozása alapján; — A lehetséges tönkremeneteli mechanizmusoktól kiindulva, ún. döntési fa alkalmazásával; — Elméleti megközelítések, valószínűség-számítás, a lehetséges terhelések és ellenállások alapján; — Részletes vizsgálatok - mérések és azok értékelése — alapján. Az öt módszer együttes alkalmazásával lehet a tönkremeneteli valószínűségeket meghatározni. A számítások során arra kell figyelni, hogy a vizsgálatok rendszert képezzenek és az eredmények koherensek legyenek. A tönkremenetel (árvízvédelmi gátaknál a gátszakadások) elemzésénél rendkívül fontos, hogy a tönkremeneteli kategóriák egymással kompatibilisek legyenek. A tönkremenetelek csoportosításánál megkülönböztetünk: — Az árvizet kiváltó hidrológiai-, meteorológiai okok szerinti csoportosítás: jégmegállásból, hó olvadásból és esőzésből származó árvíz. Magyarországon 1945-95 között bekövetkezett gátszakadások árvizeit 27%-ban esőzés, 14%ban hóolvadás, 46%-ban jeges árvíz okozta. A fentmaradó esetekben a kiváltó ok nem volt azonosítható, illetve több tényező együttes hatása váltotta ki. — A tönkremenetelt előidéző hibás cselekmények szerinti osztályozást: tervezési-, kivitelezési-, vagy építési hiba, helytelen beruházói magatartás, rossz védekezés stb. eredménye a gátszakadás. — A gátszakadás helye szerinti megkülönböztetés: műtárgy, töltés, vagy altalaj eredetű tönkremenetel. — A gátszakadás mechanizmusa szerint (buzgár, töltés szivárgás, diszperzív talaj stb.) Az árvízvédelmi biztonság fogalma térben és időben változó, ugyanakkor jelentős mértékben függ az egyén és a közösség fejlettségétől, tűrőképességétől. Ahhoz, hogy a biztonság kezelhető (számszerűsíthető, tervezhető, mérlegelhető) legyen, megfelelő módszerekkel és alapadatokkal kell rendelkeznünk. Az árvízvédelmi biztonság műszaki oldala — amely alkalmazza mind a szerkezeti, mind a nem szerkezeti módszereket — számszerűsíthető és nem számszerűsíthető részekre A kézirat érkezett: 2000. III. 10. Nagy László oki. mérnök, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF Budapest) tanácsosa.