Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)
2. füzet - Koris K.-Winter J.: Az 1999. évi nyári rendkívüli árvizek a Mátra és a Bükk déli vízgyűjtőin
216 Koris K.-Winter J. 3. Következtetések A hidrológiai vizsgálatok alapján megállapítható, hogy az 1999. évi júliusi és augusztusi rendkívüli árvizeket szélsőségesen nagy csapadékok váltották ki. A legnagyobb egynapos csapadékok július 10-én és augusztus 16-án a Laskó-patakon a 80 mm-t is meghaladták, ami 1000 éves (!) visszatérési gyakoriságnak (0,1%) felel meg. A kétnapos csapadékösszegek július 9-10-én az előbbi helyeken 100-130 mm értékűek voltak. Ez azt is jelentette, hogy a Laskó és az Eger-patak vízgyűjtőjének nagy részén gyakoriságuk meghaladta az 1000 éves gyakoriságot. A július 10-e táján számítható 6 napos csapadékösszegek 140-200 mm-t tettek ki, ami az átlagos évi csapadékösszeg 1/5—1/4 részének felel meg. A csapadékokból származó árvizeket vízgyűjtőnként az alábbiak jellemzik. A Laskó-patak árhullám maximuma 1999. júliusában az egerszalóki tározó szelvényében ömax =75 m 3s _ 1 volt. Ez a Qy/=33 m 3s~'-ot figyelembe véve p « 0,5%-os előfordulási valószínűséget, azaz 200 évenkénti visszatérési időnél lényegesen ritkább visszatérési időt jelent. A kerecsendi szelvényben a maximális vízhozam ömax =65 m 3s _ l volt, ami а 0з%=33 m 3s _ l értéket figyelembe véve ugyancsak p = «0,5%-os előfordulási valószínűséget jelent. A visszatérési idő itt is lényegesen nagyobb 200 évnél (A 03%-os értékek egyezése — a tapasztalati számításokból — véletlen egybeesésként adódik!). Az Eger-patak árvízhozamait észlelési adatokból árvízi hidrológiai hossz-szelvény segítségével határoztuk meg. Eszerint az 1999. júliusi árhullám maximuma a nagytályai szelvényben ömax=40 m 3s"'. Az ugyancsak hossz-szelvényből becsülhető Qy/=62 m 3s~ '-ot figyelembe véve a ömax^O mV előfordulási valószínűsége: p= 10%. A Hór-patak árhullám maximuma 1999. júliusában a Hór-völgyi tározó szelvényében: ömax =25 m 3s _ 1. Ez а 0з%=28,3 m 3s _ l érték figyelembe vételével p=4,5%-os előfordulási valószínűségnek felel meg. A Kácsi-Sályi-patak rendkívüli árvize 1999. júliusában kiemelkedően nagy volt, meghaladta a 100 m 3s _ 1-ot, £?max =105 m 3s _ 1 adódott. A Kácsi-Sályi-patak mezőnyárádi szelvényében a Qy/=21,1 m 3s _ 1, a Q\%=36 m 3s _ l. Ezeknek megfelelően a ömax =105 m 3s _ l árvízhozam előfordulási valószínűsége: p«0,5%, azaz az árhullám visszatérési ideje jóval nagyobb, mint T-200 év. Összességében megállapíthatjuk, hogy a Mátra és Bükk déli lejtőinek vízgyűjtőin - kivételekkel - 1999. júliusában, augusztusában rendkívüli, a p=0,5%-os előfordulási valószínűségűnél jóval kisebb valószínűségű (200 évenkéntinél jóval ritkább visszatérési idejű) árvizek vonultak le. IRODALOM Goda L.: A többnapos nagycsapadékok gyakorisága. VITUKI Tanulmányok és kutatási eredmények 20. Budapest, 1966. Hajósy F.—Kakas J.-Kéri M. : A csapadékok havi és évi összegei Magyarországon. Országos Meteorológiai Szolgálat. Budapest, 1975. Juhász I.-Koris K.: Árhullámok jellemzőinek meghatározása. BME-VITUKI. Budapest, 1974.
