Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

2. füzet - Illés L.-Konecsny K.: Az erdő hidrológiai hatása az árvizek kialakulására a Felső-Tisza vízgyűjtőben

194 Illés L.—Konecsny К. 6. Összefoglaló megállapítások, javaslatok A tanulmány vázlatosan tartalmazza az Északkeleti-Kárpátokban folyó erdőhidrológiai kutatások eredményeit. Magyarországon eddig ilyen tartalmú publikációk nem jelentek meg. A magyar-ukrán-román erdészeti—vízügyi együttműködés lehetővé tette az erdőgazdálkodás elemzését és az erdőterületben bekövetkezett változások kimutatását. Megállapítottuk, hogy az árvízi lefolyás szempontjából az erdők mennyiségi és minőségi mutatói — nem drasztikus mértékben ugyan — de egyértelműen kedvezőtlenül változtak. Az elmúlt évszázadban — a számítási és nyilvántartási bizonytalanságokat is figyelembe véve — a vizsgált vízgyűjtőn az erdők területe 17-20%-kal csökkent. A kedvező együttműködési tapasztalatok és a jól hasznosítható eredményekre tekintettel javasoljuk a kutatások folytatását a következő irányokba: — A felső-tiszai részvízgyüjtők további erdőhidrológiai vizsgálata, az ukrán és román szakirodalom még alaposabb megismerése; — Fizikai alapú lefolyás modellek alkalmazása indokolt a különböző erdőgazdálkodási változatok elemzése céljából. Az ilyen vizsgálatok választ adhatnak arra is, hogy milyen erdőgazdálkodási formák szolgálhatják leghatékonyabban az árvízvédelmet. — A vizsgálatokat hasonló módszertan alapján más területekre is el kell végezni; — A teljes Tisza-völgy erdeinek és az erdők minőségi jellemzőinek feltárása. A külföldi erdőterületek elmúlt évszázadbeli csökkenése kedvezőtlenül hatott ugyan a hazai árvízi lefolyásra, de ez nem volt jelentős mértékű. Kijelenthető, hogy az erdő csökkenése az utóbbi évek nagy felső-tiszai, tiszai árhullámainak magasságára és hevességére nem volt döntő hatással. A kedvezőtlen folyamatok megállítása, árvízvédelmi szempontból fontos, hiszen árvízkor a tetőző vízállásban bekövetkező néhány deciméter többlet is katasztrófát okozhat. Mielőbbi lépések szükségesek azért, hogy néhány évtized múlva a mostani beavatkozások hatásai érzékelhetők legyenek. IRODALOM Andó M. : Hydrogeographical features of the Upper Tisa river-system. (A Felső-Tisza vízrendszer hidrogeográfiai adottságai). Tiscia monograph series. The Upper Tisa Valley. Szeged, 1999. Bartholy J.. Pálvölgvi T.. Matyasovszky /., Baivza Z. Az éghajlat nagytérségű változásai: okok és folyamatok, valamint a megismerés módszerei. Természet Világa. Természettudományi Közlöny. 127. évf. I. Különszám, Budapest, 1996. Bedö A.: A magyar állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása. Melléklete: A magyar állam összes erdőségeinek átnézeti térképe. M= 1:360 000. Budapest, 1896. Boros L.—Frisnyák S.: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye értékei. A megye földrajza. Megyei Pedagógiai, Közművelődési Intézet és Továbbképző Központ. Nyíregyháza, 1999. Broecker, IV.S.: The great ocean conveyor. Oceanography, 4(2), 79-89., 1991. Csath B.-Deák A. A.-Fejér L.-Kaján /.. Magyar vízügytörténet. Eötvös József Főiskola. Baja, 1998. Csubatij О. V.: Vlijanie lesza i jeho vyrubki na vodnij balansz vodoszborov (na primere Karpat). Leszovodenije. N 2, 1980.