Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

2. füzet - Illés L.-Konecsny K.: Az erdő hidrológiai hatása az árvizek kialakulására a Felső-Tisza vízgyűjtőben

186 Illés L.—Konecsny К. 10. ábra. Az erdőterületek csökkenése az Avasi-medencèhen (Velcea 1964) Figure 10. Decrease of the forest areas in the Avas Basin (Velcea, 1964) Bild 10. Abnahme der Waldflächen im Avasi-Becken (Valcea 1964) рис. 10. Снижение лесистости в Авашском бассейне (Велчеа 1964) 4.1.3. Az erdőgazdálkodás jellemzői a Tisza magyar vízgyűjtőjén. A Felső-Tiszavidék hazai vízgyűjtője kicsi (260 km

2 — 2,1%) és síkvidéki töltésezett folyószakaszról lévén szó, nem befolyásolja jelentősen a Felső-Tisza nagyvízi vízjárását. Itt kisebbnagyobb foszlányokban még ma is felellhetők az ősi, természetes vegetáció maradványai: a lápokkal és mocsarakkal tagolt ligeterdők. A botanikusok területbeosztása szerint a Felső-Tisza-vidék kistájai az alföldi flóravidék Samicum flórajárásába tartoznak. Az alföld északi részén, a legtöbbet a Szatmár-Beregi-sikság őrzött meg a természetes élővilágból. A XVII—XVIII. században a Beregi-síkság felét még összefüggő, helyenként járhatatlanul sűrű erdőség borította. Akkor még elsősorban a tölgy, a nyúlánk égerfa, a bükk, a gyertyán, a kőris, a fekete és rezgőnyárfa, a szilfa és az erdei fenyő volt a jellemző fafaj. A tölgyes erdők a feljegyzések szerint Tarpánál és VU. táblázat A új telepítésű erdők nagysága a Felső-Tisza romániai vízgyűjtőjén Vízgyűjtő 1950 1960 1970 1980 1990 1999 Vízgyűjtő km

2 Vi só 3,32 3,67 3,98 4,66 3,75 1,92 Iza 1,02 1,20 1,23 1,43 1,15 0,59 Mara 0,45 0,50 0,54 0,63 0,51 0,26 Szaplonca 0,41 0,35 0,50 0,58 0,47 0,25 Összesen 5,20 5,72 6,25 7,30 5,88 3,02