Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

2. füzet - Illés L.-Konecsny K.: Az erdő hidrológiai hatása az árvizek kialakulására a Felső-Tisza vízgyűjtőben

178 Illés L.—Konecsny К. 4 ábra. Az erdő változása Magyarországon Figure 4. Changes of forest land in Hungary Bild 4. Gang der bewaldeten Flächen in Ungarn рис. 4. Изменение леса в Венгрии Idő (év) 5. ábra. Az erdőterület megoszlása Magyarországon 1890-ben Figure 5. Distribution of forest land in Hungary in 1890 Bild 5. Verteilung der Waldfläche in Ungarn im Jahre 1890 рис. 5. Распределение леса в Венгрии за 1890 г. ábra). Az erdő 20,8%-а tölgy, 51,3%-а bükk és egyéb lombosfa, 27,9%-a fenyő volt (.Frísnyák 1995). Az Alföldön az erdő а XIX. század elején 6%-ra, sőt а XX. század közepén mindössze 4%-ra csökkent, és csak az utóbbi évek telepítései után éri el a 8-10%-ot. A természetközeli erdömaradványok alig 1,5%-ot tesznek ki. Jelentősen csökkent az erdőterület az Alföldet övező hegyvidékeken is: itt а XVIII. század közepétől а XIX. század közepéig mintegy 23 000 km

2 erdőt irtottak ki (Frisnyák 1993). А XX. század fordulóján a Tiszamedence 26%-át, ezen belül a Felső-Tisza vízgyűjtője 48%-át, a Szamos—Kraszna vízgyűjtője 32%-át, a Bodrogét 39% és a Maros vízgyűjtője 32%-át fedte erdő. Az erdők védelmét az idők folyamán törvényekkel próbálták biztosítani, amelyek kisebb-nagyobb mértékben érték el céljukat. Elsőnek a Mária Terézia által 1769-ban kiadott erdőrendtartási törvény tekinthető. Az 1879. évi XXXI. Törvénycikk, az erdőtörvény véderdők és termelésből kivont erdők, vagyis mai szóhasználattal erdő rezervátumok kijelöléséről rendelkezik. Az 1884. évi XXVI. Törvénycikk alapján létrejött az „Erdővásárlási Alap". Az erdöirtásnak jelentős hatása volt a többi környezeti elemre is. Befolyásolta a domborzatot, állatvilágot, talajokat. Főleg a hegy- és dombvidékeken intenzív erózi-