Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

1. füzet - Hajós B.-Poroszlai J-né: A vízgazdálkodás időszerű feladatai

Hajós B.-Poroszlai J.-né Határozott idejű vízjogi engedélyezési rendszer kidolgozása. Monitoring és jelentéstételi rendszer kialakítása. A csatornázási fejlesztések EU támogatást is figyelembe vevő finanszírozási rendszerének kidolgozása. Az állami tulajdonban lévő árvízvédelmi müvek fenntartását és fejlesztését annak megfelelően kell végezni, hogy az része az ország biztonságpolitikájának (3. ábra). Az állam kizárólagos tulajdonában lévő árvízvédelmi müveket az átlagosan 100 év visszatérési idejű jégmentes árvíz elleni védelemre kell kiépíteni, kivéve a Duna Esztergomtól a déli országhatárig terjedő szakaszát, valamint Budapest, Győr és Szeged védvonalait, amelyeket 1000 éves visszatérési idejű árvíz elleni védelemre kell kiépíteni. A jelenlegi előírások változatlan alkalmazása mellett, tovább kell folytatni a jelenleg csak 60,5%-ban megfelelően kiépített árvízvédelmi rendszerek előírások szerinti, a mértékadó terheléshez igazodó fejlesztését. A korábban meghirdetett és folyamatosan végzett, lokálisan gyenge szakaszok megerősítésén túl a térségi fejlesztések projekt-jellegü megvalósítását kell előtérbe helyezni. Az árvízvédelmi rendszerek védelmi biztonságának erősítése mellett a folyami nagymütárgyak rekonstrukcióját (a térségi vízgazdálkodási feladatok feltételeinek javítása érdekében is) kiemelten kell kezelni és az eddigi forrásoknál nagyobb összegű támogatások mellett felgyorsítani. A nem kizárólagos állami feladatokhoz tartozó létesítményeket és vizeket a helyileg érdekeltek (magán- és jogi személyek) kezelésébe, esetenként tulajdonába kell adni és ennek mentén létre kell hozni az új típusú társulatokat. Az államnak ki kell dolgozni a társulatok olyan támogatási formáját, amely lehetővé teszi forrásaik és az elvégzendő feladatok hosszabb távú tervezését. A társulati törvény módosításával elő kell segíteni a társulatok alakítását, a vadászati törvényhez hasonlóan biztosítani, hogy a jegyző képviselhesse a szervezetbe nem tömörült kistulajdonosokat. A dombvidéki vízrendezés meghatározó sajátossága kell legyen a természetvédelem. A völgyfenéki területeket a természetes vízjárásnak és az ennek megfelelő (legelő, ligeterdö, vizes élőhely) területhasználatnak kell visszaadni. A patakok árhullámai elleni védekezést tározással célszerű megoldani, az itt kialakuló heves árhullámok ellen csak megelőzéssel sikeres a védekezés. El kell érni a szigorúbb építésügyi hatósági rendtartást, amelyben a vízügyi államigazgatási szervek ellenőrző és szaktanácsadói szerepét növelni kell. A belterületi vízrendezés esetén is biztosítani kell az osztott védekezési felelősség elvét, lebontva a lakossági feladatokra is. A folyószabályozás területén az új folyógazdálkodási koncepciónak megfelelő integrált gazdálkodás megvalósítására az ún. zöld folyosó programot folytatni kell. A tavak esetében különösen fontos a területfejlesztéshez illeszkedő lehetőségtervek előállítása, hiszen a tavak terhelhetősége alapvető limitáló tényező egy térségfejlesztésnél.