Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

1. füzet - Konecsny Károly: Az Erdélyi-fennsík és a hozzátartozó hegyvidék vízháztartása

Az Erdélyi-fennsík és a hozzátartozó hegyvidék vízháztartása 91 ahol Pc — a javított csapadék (mm); ET

C — a javított evapotranszspiráció (mm); R - a lefolyás (mm), mely P=R,+R

h+R

v (mm) (3) származás szerinti összetevőkre bontható, ahol R

s — a felszínen történő lefolyás; Ли — a felszín alatti lefolyás (táplálás); és Rh - a felszín alatti (hipodermikus) hozzáfolyás. Használtuk a terep-össznedvesítés (W), ill. a javított terep-össznedvesítés ( W

c) fogalmat, mely a W=R

V+ET

C (4) egyenlőséggel fejezhető ki. A vízháztartási mérleg (1) két tagját, a csapadékot és a lefolyást hosszúidejű mérések alapján határoztuk meg. 2.1. A csapadék A csapadék jellemzésére 128 csapadékmérő állomás 40 éves (1950-1989) idősora állt rendelkezésre. Az évi csapadékösszeg 498 mm (Ördöngősfüzes) és 1425 mm között változott. Igen jelentős különbség van a fennsíkon és a hegygerincen észlelt értékek között (III. táblázat). A csapadékadat, mint minden mérés útján létrejött adat, rendszeres és véletlen hibákat is tartalmaz, melyeknek szubjektív és objektív okai vannak. A csapadék adatok javításának szükségessége a vízháztartási mérleg elemeinek egymáshoz való viszonyával indokolható. Ha csak önmagában a csapadék területi és időbeni eloszlását vizsgáljuk, általában elég, ha csak a nyers mért adatokra alapozunk, de részletes vízháztartási mérleg vizsgálat esetén elengedhetetlenül szükséges a mért adatok javítása. Figyelembe véve a csapadékmérés hibáit és a mikrocsapadék (horizontális csapadékok) mérésének elhagyását, a hófúvásokból adódó változásokat, valamint a hegyvidékeken a negatív mérlegeredménnyel járó vízháztartási vizsgálatokat (Újvári 1957, Konecsny 1996, 1997/a), azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a valóságban a talajra kerülő csapadékmennyiséghez képest, a meteorológiai hálózatban mért csapadékértékek legalább 15-40%-kal alábecsültek. Ezért feltétlenül szükség van a sokévi átlagos csapadékadatok javítására: 15%-kal a dombsági területeken, 25%-kal az erdélyi elö-kárpáti területeken és 30-40%-kal a Kárpátokban (IV. táblázat). A 2038 m magasságban lévő Bálea-tó és az 1785 m-es Iezer meteorológiai állomások sokévi közepes csapadékértékei (III. táblázat) a IV. táblázatban közölt %-os javítás után elérik az 1924 mm, ill. 1645 mm sokévi közepes számított (javított) értékeket, de nagy valószínűséggel vannak olyan hegyoldalak is, ahol 2000 mm feletti a sokévi közepes számított csapadék mennyisége. A romániai Kárpátokban végzett éghajlati kutatások (Stoenescu 1951, Ghibedea— Grigercsik—Bácanu 1969, Teodoreanu 1980, Ghibedea 1982, Fárcas-Schreiber-Soro-